Tárgyak:
- Üzemanyag-ellátó és visszatérő rendszer
- Üzemanyag tartály
- Aktív szén szűrő
- Elektromos üzemanyag-szivattyú
- Az üzemanyag-szivattyú hibás tünetei
- Szívósugárszivattyú
- Úszó
Üzemanyag-ellátó és visszatérő rendszer:
Az üzemanyag-ellátó rendszer biztosítja, hogy az üzemanyag a tartályból a motorba kerüljön. Az elektromos üzemanyag-szivattyú kiszivattyúzza az üzemanyagot a tartályból, és az üzemanyagot a tápvezetéken és az üzemanyagszűrőn keresztül az üzemanyaggalériába (más néven üzemanyag-elosztócsőnek) mozgatja.
Ekkor az üzemanyagnyomás uralkodik a befecskendező szelepek bemeneténél. Amikor egy befecskendező szelepet az ECU vezérel, az üzemanyagot befecskendezik a hengerbe. A nyomásszabályozó megakadályozza a túlzott sínnyomást. Ha a sínnyomás túlságosan megnő, a nyomásszabályozó gondoskodik arról, hogy az üzemanyag a visszatérő vezetéken keresztül visszafolyjon az üzemanyagtartályba.
Amikor az üzemanyagszint csökken, több levegőnek kell belépnie az üzemanyagtartályba; ellenkező esetben vákuum vagy alulnyomás van. Ugyanez fordítva is érvényes; Amikor a tartály szintje emelkedik, például tankoláskor, a levegőnek ki kell távoznia a tartályból. A felszabaduló gőzt nem szabad a külső levegőbe juttatni. Ezért használnak aktív szénszűrőt, amely biztosítja az üzemanyagtartály levegőztetését és légtelenítését. A tartály levegővel táplálása vagy leeresztése a tartály légtelenítő tömlőjén keresztül történik.
A következő bekezdések a benzinmotor üzemanyagrendszerének alkatrészeit ismertetik.
Üzemanyag tartály:
Az üzemanyagtartály feladata az üzemanyag tárolása. Az üzemanyagtartály szinte mindig hátul van felszerelve az autó alá, a hátsó kerekek szintjére, a hátsó ülés alá. A tartály tartókonzolokkal van a karosszériához rögzítve. Az üzemanyagtartály soha nem található a jármű gyűrődési zónájában. Kis súlya és mindenféle furcsa formák készítésének lehetősége miatt az üzemanyagtartály szinte mindig műanyagból készül. Ha a tartályt úgy alakítjuk ki, hogy minden rendelkezésre álló helyet kihasználjunk, a lehető legnagyobb térfogat jön létre.
Az alábbi képen látható üzemanyagtartályt alakja miatt nyeregtartálynak nevezik. Ez a tartály egy hátsókerék-meghajtású autóra van felszerelve. A középen megemelt részen helyet alakítottak ki a kardántengelynek. Egy elsőkerék-hajtású autóban a tank alul laposabb lesz. A tartályban lévő üzemanyag-szivattyú üzemanyaggal látja el a motort. A nyeregtartályban úgynevezett szívósugárszivattyút is használnak, amely az üzemanyagot a tartály másik felébe juttatja. Ezeknek az üzemanyag-szivattyúknak a működését ezen az oldalon lejjebb ismertetjük.
Mindig 2 üzemanyagvezeték fut a tartálytól a motorig, mégpedig egy tápvezeték és egy visszatérő vezeték. A tápvezeték, ahogy a neve is sugallja, az üzemanyag-szivattyútól a motorhoz szállítja az üzemanyagot. A visszatérő vezeték visszavezeti a felesleges üzemanyagot a tartályba. A tartályban mindig van egy tartály légtelenítő szelep is, amely egy légtelenítő tömlővel csatlakozik az aktívszén szűrőhöz.
Aktív szén szűrő:
A fenti képen az aktív szénszűrő látható. Az aktívszén szűrő gondoskodik arról, hogy a HC-kibocsátás (üzemanyaggőz) ne kerüljön a külső levegőbe. Ez a szűrő kiszívja az üzemanyaggőzöket a tartályból, és átszűri a speciális abszorpciós szénanyagon. Az üzemanyaggőzök kiszűrése után a külső levegőbe vagy a motor szívórendszerébe kerülnek. A füstöt összekeverik a beáramló levegővel, majd elégetik. Így a lehető legtisztábban távolíthatók el az üzemanyaggőzök.
Az aktívszén szűrő az üzemanyagtartály közelében, de néha a motorháztető alatt is felszerelhető. Egyes autókban, ahol a motorháztető alá van szerelve, néha hallható ketyegő hang hallható, amely gyakran elmúlik, majd visszatér. Ez az a pillanat, amikor az aktív szénszűrő működik.
Üzemanyagpumpa:
A klasszikus autókban gyakran találunk mechanikus üzemanyag-szivattyút, amelyet a vezérműtengely hajt meg. A mechanikus üzemanyag-szivattyút elektronikus töltőszivattyúra cserélték: ez biztosítja a szükséges nyomást a közvetett befecskendezéses benzinmotorhoz. Manapság (majdnem) minden autógyártó alkalmaz nagynyomású befecskendezést; az üzemanyagot közvetlenül az égéstérbe fecskendezik nagy nyomással. Ezt a nagy nyomást a nagynyomású üzemanyag-szivattyúnak köszönhetjük.
Ezen üzemanyag-szivattyúk működését és alkalmazását az oldalon ismertetjük A benzinmotor üzemanyag-szivattyúja magyarázta.
Szívósugárszivattyú:
A második bekezdésben leírtak szerint a nyeregtartály két részből áll. Az üzemanyagszintnek mindkét oldalon mindig azonosnak kell lennie. A szívósugárszivattyú az üzemanyagot a tartály egyik feléből a másikba mozgatja. Az üzemanyag ezután a tartályfélbe kerül, ahol az elektromos üzemanyag-szivattyú található. Az elektromos üzemanyag-szivattyú az üzemanyagot a motorhoz szállítja.
Alulnyomás van a szívósugárszivattyúban. Ha engedjük az üzemanyagot egy szűkítésen keresztül, a folyadék áramlása felgyorsul (lásd az alábbi képet). Ez a szűkület után negatív nyomást hoz létre, amely lehetővé teszi az üzemanyag beszívását. A szívósugárszivattyú ugyanazzal a Venturi-elvvel működik, mint a karburátor, azzal a különbséggel, hogy a Venturi nem levegőáram, hanem folyadékáram útján működik.
Úszó:
Az üzemanyagtartályban lévő úszónak az a feladata, hogy megmérje az üzemanyagszintet, és ezt a jelet továbbítsa a műszerfalra. A tartály tartalma ott olvasható. Ha fel van szerelve fedélzeti számítógéppel, akkor a becsült hatótávolságot a vezetési stílus alapján számítják ki. Az úszó hungarocell résszel rendelkezik. Ez a hungarocell blokk lebeg az üzemanyagon. Amikor az üzemanyagszint csökken, a hungarocell blokk is leesik. Ez a mechanikus mozgás hatására a tű elmozdul a potenciométer (változó ellenállás). A nagy vagy alacsony ellenállás alacsony vagy nagy áramerősséget eredményez. Ezen áramerősség alapján a műszerfalon lévő tű alacsonyról magasra mozog.
