Tárgyak:
- Általános
- Szellőztetés szabályozása
- Hőmérséklet szabályozás
- Tűzhely
- Belső ventilátor
- Soros ellenállás
- Tűzhely
- Fűtésradiátor és fűtőszelep
- Szellőző aknák
összesen:
Az autó klímája a mai rendszerekkel optimálisan beállítható. Ha hideg van, a belső tér többféleképpen fűthető. Ez a hő a motor hőjéből származik. A kellemes hőmérsékletet a lehető legállandóbb szinten kell tartani. Magas külső levegő hőmérsékleten jólesik, ha hideg levegőt fújnak be a belső térbe. A légkondicionáló nélküli autókban ez a tiszta külső levegő, de azokban az autókban légkondíciónálás Ezt a külső levegőt először jelentősen lehűtik, mielőtt befújják a belső térbe. A túl magas hőmérséklet figyelemvesztést, lassabb reakciókat és fáradtságot okoz.
A légkondicionálás a belső tér páratartalmát is befolyásolja; ez csökken. Ha a páratartalom túl magas, fülledt és nyomasztó érzést kaphat, ha pedig túl alacsony a páratartalom, kiszáradhat a torok és a szem. A legkellemesebb klíma a 20-23 fok közötti hőmérséklet, 30-60% páratartalom mellett természetesen belső szűrőn keresztül szűrt levegővel.
Szellőztetés szabályozás:
A külső hőmérséklet vagy az autó sebességének változása megváltoztatja az autó belsejének hőmérsékletét. A megfelelő hőmérséklet fenntartása érdekében a fűtő- és szellőzésbeállításokat a kézi fűtéshez rendszeresen módosítani kell. Az automatikus hőmérséklet-szabályozással rendelkező autóknál nincs ilyen probléma; maga állítja be a szellőzés sebességét és hőmérsékletét. A vezérlőegység gondoskodik a beállított hőmérséklet betartásáról. Például, ha 20 Celsius-fok van beállítva, és az ablak egy ideig nyitva van, miközben kint hideg van, a belső hőmérséklet-érzékelők azt mérik, hogy a belső hőmérséklet csökkent. A fűtés hőmérséklete emelkedik (például 24 fokra), és nő a szellőzés sebessége. Amint a belső hőmérséklet ismét eléri a 20 Celsius-fokot, a ventilátor fordulatszáma és a kimeneti hőmérséklet ismét csökken.
A műszerfalon található napérzékelő szintén befolyásolja a belső ventilátor sebességét. A fény intenzitását a napfény ultraibolya sugárzásával mérik. Erős napfényben a belső ventilátor nagyobb mennyiségű hideg levegőt fúj be a belső térbe. A napérzékelőt a műszerfal tetején általában középen található pontról lehet felismerni. A képen egy napérzékelő látható.
Hőmérséklet szabályozás:
A belső hőmérsékletet kétféleképpen lehet állandóan tartani; mégpedig a következők használatával:
- Vegyes levegő szabályozás: A hideg és meleg levegőt a fűtőházban lévő fűtőszelepek keverik össze. A hideg levegő a külső levegő hőmérséklete, a meleg levegő pedig a lehető legmelegebb (maximálisan felmelegíti a hűtőfolyadék). A meleglevegő-csappantyú kissé távolabbi kinyitásával valamivel több meleg levegő kerül a külső levegőbe. A kályhaházzal kapcsolatos további információk az oldal alján találhatók.
- Folyadékszabályozás: A fűtőszelepek elektronikus vezérlésével a hűtőfolyadék áramlása a fűtőtest radiátorán keresztül változik. A külső levegő a fűtés radiátorán keresztül áramlik. Ez felmelegíti a levegőt. A levegő hőmérséklete ezért a fűtőtestben lévő hűtőfolyadék hőmérsékletétől függ. A fűtőtest radiátorával kapcsolatos további információk az oldal alján találhatók.
- Párologtató: Az elpárologtató a légkondicionáló rendszer része, leírása külön oldalon található. Ezt a levegőt úgy hűtik le, hogy a meleg külső levegőt átengedik a hideg elpárologtatón.
A belső ventilátornak át kell fújnia a levegőt a fűtőtest házán, a fűtőtesten és/vagy az elpárologtatón, hogy a levegő a kívánt hőmérsékletet elérje, majd engedje, hogy a belső térbe áramoljon.
A külön klímarendszerrel felszerelt járművek módosított fűtőházzal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a kilépő hőmérsékletek eltérhetnek balról és jobbról.
A következő képen egy különálló klímaberendezés látható, melyben a vezető oldalon 21 Celsius-fok, az utasoldalon pedig 23 fok a kimenő hőmérséklet.
Elképzelhető, hogy a hátsó utasoknak is van egy vagy két saját klímazónája tárcsával vagy kijelzővel a hőmérséklet beállításához két további zónában. Ebben az esetben a kályhaház extra csatornákat tartalmaz a kevert levegő szabályozásához.
Kályhaház:
A kályhaház az alábbiakban látható. A belső ventilátor a fűtés radiátora alá van szerelve. A szellőző levegő az utastéri ventilátor oldalán lép be, és felül fújja be a fűtés radiátorán és a klíma párologtatóján keresztül. A fűtőtest háza középen, a műszerfal alatt található, és elvileg csak a teljes műszerfal eltávolítása után szerelhető szét.
A fenti képen egy átlátszó fűtőtest látható, amely számos léptetőmotort tartalmaz. A léptetőmotorok vezérlőszelepei szabályozzák a levegő áramlását és hőmérsékletét. Az alábbi képen a léptetőmotorok által működtetett szelepeket tartalmazó fűtőtesten áthaladó levegő látható.
A belső ventilátor a külső levegőt szívja be a szívócsövön keresztül. Ennek a szívócsőnek a vége általában a motorháztető alatt, a parafán mögött található. Ha az autó klímaberendezéssel van felszerelve, a belső ventilátor átfújja a beszívott levegőt az elpárologtatón. Az elpárologtatóban a nedvességet és a hőt elszívják a külső levegőből, így száraz és lehűtött levegő jut be a fűtőtest radiátorába. A légkondicionáló kikapcsolásakor a levegő az elpárologtatón is átáramlik, de nem változik a hőmérséklet és a páratartalom.
A fűtőtest radiátorának hőmérséklete befolyásolja a levegő felmelegedését; a hűtőkörben a csapok biztosítják a beállított áramlási sebességet; az alacsonyabb hűtőfolyadék-áramlás kevésbé melegíti a levegőt. A fűtőtest radiátorából a levegő legalább három légszabályozó szelephez jut: egy a szélvédőhöz, egy a műszerfal szellőzőrácsaihoz és egy a lábtérbe. A szelep helyzete határozza meg, hogy mennyi levegőt fújnak a megfelelő kifolyónyílásokba.
A levegőszabályozó szelepek, a hőmérséklet-szabályozó szelep, a levegő-bypass szelep és a recirkulációs szelep működése lehet kézi. Ebben az esetben fizikai kapcsolat van egy Bowden-kábellel a műszerfalon lévő vezérlőcsúszkák vagy gombok és a szelepek között. Manapság szinte csak elektronikusan vezérelt szelepeket látunk: a léptetőmotorokat vezérlőberendezés vezérli.
Az elektronikusan vezérelt szellőztető rendszer gyakran több lehetőséget kínál, mint a kézi működtetésű kábeles rendszer:
- Több hőmérsékleti zóna: Vezetőoldalon a levegőszabályozó szelepek és a hőmérsékletszabályozó szelep az utas oldaláról külön működtethető. A szelepek dupla kivitelűek. A luxusautókban akár négy zóna is beállítható: ez megduplázza a szelepek és légcsatornák számát ugyanabban a fűtőházban;
- MAX pozíció, hogy a klímaberendezés maximális teljesítménnyel működjön: MAX állásban a levegő-bypass szelep kinyílik és a hőmérséklet-szabályozó szelep zár: a levegőszabályozó szelepekkel csak hűtött levegő jut be az elosztóházba. A recirkulációs szelep a külső levegő betáplálását is elzárja, és a ventilátoron keresztül beszívja a már lehűtött levegőt a belső térből, és tovább hűti azt;
- a recirkulációs szelep automatikus nyitása és zárása, amikor a levegőminőség érzékelő regisztrálja a káros anyagokat a beszívott külső levegőben.
Belső ventilátor:
Az alábbiakban egy belső ventilátor látható. A belső ventilátort „fűtőmotornak” vagy „fúvónak” is nevezik. A lapátok a belső ventilátor közepén helyezkednek el, amelyek biztosítják a levegő befújását a belső térbe. A szellőző levegőt a motor tetején szívják be, és az oldalsó csatornákon keresztül a fűtőtest radiátorába táplálják. A fűtőtestet közvetlenül a belső ventilátor után kell felszerelni a fűtőtest házába.
A működést és a különböző szabályozási módokat a fűtőmotor oldalán ismertetjük.
Fűtésradiátor és fűtőszelep:
A fűtőberendezés gondoskodik arról, hogy a belső térbe befújt levegő felmelegedjen. A fűtőelem két csőből áll (befúvó és kipufogó), amelyek csatornákra oszlanak, amelyek között lécek vannak elhelyezve. A lécek nagyobb hőcserélő felületet biztosítanak.
A fűtőtest radiátor hőcserélőként működik, akárcsak az autó elején lévő radiátor. A léceken átáramló hideg levegőt a lécek mentén lévő csatornákon átáramló hűtőfolyadék melegíti fel. A hűtőfolyadék hője átadódik a légáramnak. A felmelegedett levegő az autó belsejében köt ki; ez az a fűtőelem, amelyet a lakók aktiválnak. Mivel a belső ventilátor által a belső térbe fújt meleg levegő a hűtőfolyadék hőmérsékletétől függ, logikus, hogy a fűtés közvetlenül a motor beindítása után még mindig hideg. A fűtés csak akkor működik teljesen, ha a motor üzemi hőmérsékleten van.
Az utasok melegebbre vagy hidegebbre állíthatják a fűtést. A fűtőberendezés működtetésével a fűtőszelep nyitási szöge megváltozik. A fűtőszelep szabályozza a fűtőtesten átáramló hűtőfolyadék mennyiségét. A hűtőfolyadék áramlásának nagysága végső soron meghatározza a levegő hőmérsékletét.
Az alábbi képen egy fűtőszelep látható, mindkét oldalán csövekkel, ahol a hűtőfolyadék-tömlők vannak tolva. Ezeknek a csöveknek a közepén egy forgó szelep található, amely a nyitási szögtől függően blokkolja vagy lehetővé teszi a hűtőfolyadék áramlását. A szelep működtetése a karral történik, ami ezen a képen is látható. A kar maximum 90 fokkal tud elmozdulni; szélső helyzetekben a szelep teljesen nyitva vagy zárva van. Ehhez a karhoz csatlakozik egy Bowden-kábel a fűtésvezérlő egységhez (mechanikus) vagy egy elektromos/léptetőmotor (elektromos). Erről bővebben később.
A fűtőszelep szabályozási elveit az alábbiakban ismertetjük:
A fűtés szelepe teljesen nyitva:
- Nagy hűtőfolyadék áramlás.
- A hűtőfolyadékot nem hűti le könnyen a légáramlás.
- A fűtőtest anyaga nagyon meleg marad.
- A beltérbe befújt levegő ezért szintén meleg.
A fűtés szelepe részben nyitva vagy zárva:
- Kicsi vagy nincs hűtőfolyadék áramlás.
- A hűtőfolyadék ezért a légáramlásnak köszönhetően könnyebben lehűl.
- A fűtőtest anyaga lehűl.
- A beltérbe befújt levegő langyos vagy hideg, mert a külső levegő hőmérséklete alig vagy egyáltalán nem befolyásolja.
Az alábbi képek az összetevőket mutatják:
- Az indítószerkezet elvi működése (balra);
- A fűtőszelep és a működtető szerkezet felszerelt állapotban (középen);
- A klímaberendezés ECU-ja (jobbra).
A szóban forgó működtető és ECU egy 2001-es Maserati Quattroporte-ból származik. Az indítószerkezet a DC villanymotor szénkefékkel. Ez úgy történik, hogy a munkaciklus ECU vezérléssel ellátva. Az elektromos motor meghajtja mind a kimenő tengelyt, mind a futót, amely több fogaskerék-áttételen keresztül mozog az érintkezőtárcsán. A lemez 5 voltos feszültséggel és testtel van ellátva. A futómű helyzetétől függően egy jelet küldenek az ECU-nak, amely meghatározza a kimenő tengely, és így a fűtőszelep helyzetét. Jelenlegi helyzetben a jelfeszültség 4,5 volt. Abban a pillanatban, amikor a kimenő tengely és a futómű néhány fokkal az óramutató járásával ellentétes irányban elfordul, a jelfeszültség 4,4 voltra vagy alacsonyabbra esik. Extrém beállításoknál a jelfeszültség 0,5 és 4,5 volt között van.
Az ECU vezérli a fűtőszelepet, amíg el nem éri a mechanikus végütközőt. A villanymotor alacsony nyomatéka miatt a forgást ez a végütköző leállítja, és az érintkezőlemezen lévő futómű jelfeszültsége is állandó marad. Az ECU megszünteti az irányítást.
Az elektromos motor tápfeszültséggel és földeléssel van ellátva. Ezeket az ECU vezérli PWM vezérléssel. Az alábbi szkóp kép a villanymotor pozitív és testcsatlakozásánál mért vezérlőjeleket mutatja balra és jobbra forgás közben.
- Forgatás az óramutató járásával ellentétes irányba: az ECU blokkjelet küld az elektromotor pluszjának. A tömeg állandóan 0 volt;
- Forgassa az óramutató járásával megegyező irányba: az elektromos motor polaritása megváltozik.
Lehetséges, hogy a fűtőcsap tengelye az életkor miatt erősebben mozog. Ez a mechanikai ellenállás lehetővé teszi az ECU számára, hogy „gondolja”, hogy elérte a végállást. Ezzel véget ér az ellenőrzés. Hamarosan új cikk jelenik meg arról, hogy a fenti ECU és hajtómű motor vezérlési hibája van. Az áramköri lap diagnosztizálása és javítása után a rendszer ismét megfelelően működött. A tüneteket, az okot és a megoldást képek magyarázzák el.
Ezen az egyenáramú motorral és PWM vezérléssel ellátott változaton kívül számos fűtőszelep és fűtőcsap vezérelhető léptetőmotor ellenőrzött.
Ha télen azonnal bekapcsolja a fűtést és a belső ventilátort 4-es állásba állítja, a motor is lassabban éri el az üzemi hőmérsékletet. Ennek az az oka, hogy az átáramló levegő ismét lehűti a hűtőfolyadékot. Ez nem kívánatos, mert természetesen azt akarjuk, hogy a motor a lehető leggyorsabban felmelegedjen. Ezért tanácsos a fűtést csak néhány kilométer megtétele után aktiválni.
Azonnal állófűtés vagy elektromos kiegészítő fűtés a fűtőtest radiátora és a belső égésű motor hűtőrendszere gyorsabban melegíthető fel.
Szellőző aknák:
Az alábbi képen a szellőző aknák és kijáratok láthatók. Általában ez nem látszik, mert a műszerfal, a középkonzol és a szőnyeg rá van szerelve. A fűtőházban lévő fűtőszelepek léptetőmotorjai különböző irányú légáramlást szabályozzák (a szélvédőre, a bal vagy jobb szellőzőrácsra, vagy a lábtérbe). Folyamatos szellőzés folyik a hátsó rekeszbe. A középkonzol hátsó szellőzőrácsai mechanikusan zárhatók.
1-es, 2-es, 3-as számok: Levegőnyílás a szélvédőre (beleértve a szélvédő páramentesítését / jégmentesítését)
4., 5. számok: Az első ajtók mindkét oldalsó ablakának páramentesítése
6, 8, 9, 11 számok: Szellőzőrácsok a vezető- és utastérhez
7., 10. számok: Szellőzőnyílások a vezető- és utastér lábteréhez
12, 13, 16, 17 számok: Szellőzőnyílások a hátsó utasok lábteréhez
14., 15. számok: Szellőzőrácsok a középkonzolban a hátsó utasok számára
