You dont have javascript enabled! Please enable it!

Indító motor

Tárgyak:

  • Általános
  • működés
  • Szolenoid
  • bendix
  • Szabadonfutó
  • Bolygóműves rendszer
  • Lehetséges hibák az indítómotorban

összesen:
Mindegyik belsőégésű motorra (benzin/dízel) egy indítómotor van felszerelve. Ez az indítómotor biztosítja a motor beindítását. Az indítómotor fogaskereke a lendkerék fogaskerekébe kapcsolódik, majd a lendkerék mozgásba lép. A négyütemű folyamat elindításához (szívólöket-kompressziós löket-teljesítménylöket-kipufogó löket) a motornak rendelkeznie kell egy bizonyos indítósebességgel. Az indítási sebességnek elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy a motor elinduljon.

Az indítómotor egy egyenáramú motor, amely egy vastag pozitív kábellel közvetlenül az akkumulátorhoz csatlakozik. Ez azért történt, mert nagyon (nagy) erős áramok (és ezért hő is) haladnak át rajta. Az indítómotor az elektromos energiát mozgási energiává alakítja.

Művelet:
Az indítómotor mindig a lendkerék közelében van felszerelve. Az indítómotor bekapcsolásakor a fogaskerék (a bendix segítségével forogva) a lendkerék fogaiba kerül. Ekkor a lendkerék forogni kezd. Az indítómotoron két elektromos csatlakozás található; egy a gyújtáskapcsolóból jövő jelvezetékhez (50. kapocs), egy pedig az akkumulátor pozitív kábeléhez (30. kapocs). Néha a gyújtászár csatlakozását csavaros csatlakozás helyett dugaszoló csatlakozásnak tervezték (lásd az alábbi képet).
Amikor a gyújtáskapcsolóban lévő kulcsot ütközésbe forgatják az indításhoz, 12 voltos feszültség kerül az indítómotor gyújtászár csatlakozójára (50. kapocs). Ez a jel feszültség alá helyezi a mágnesszelepet, és az áram folyik a 12 V-os csatlakozásból a tekercseken keresztül. A mágnesszelep működése megközelítőleg megegyezik a normál relé működésével; egy kis vezérlőáramból nagy főáram alakul. A mágnesszelep sokkal nagyobb, mert nagyon nagy áramok haladnak át rajta. Amikor a mágnesszelep feszültség alá kerül, az indítómotor forog.

Szolenoid:
A mágnesszelep egy elektromágneses alkatrész. Amikor áram folyik át a szolenoidon, az mágnesessé válik. Ez a mágneses hatás lehetővé teszi az alkatrész mechanikus mozgatását, akárcsak egy általánosan használt alkatrészt relé ami például felkapcsolja a lámpákat és az ablaktörlőket. Ebben az esetben az indítórelé két csatlakozását a mágneses hatás összehúzza.

Indításkor vezérlőáramot adnak a „gyújtászár-csatlakozásra”. A „12 V-os (akkumulátor) csatlakozás” feszültsége ezután átkapcsolódik a mágnesszelepen. A szénkefék továbbítják a feszültséget a kollektorba. A rotor északi és déli pólusa végül erőteljes mozgást okoz az állórészben; az elektromos motor forogni fog.
A kart balra a felül található mágnesszelep húzza. A (kék) csuklópont hatására a kar alja jobbra mozdul el. Ez egy forgó mozdulattal benyomja a fogaskereket a lendkerék fogaskerekébe. Ezután a rotor forogni kezd, ami végül mozgásba hozza a lendkereket. Az autó belsőégésű motorja egy bizonyos sebességgel (pl. 400 ford./perc) működik. Indításkor az autó motorvezérlő rendszere többek között gondoskodik a megfelelő mennyiségű üzemanyag beadásáról, így a motor néhány főtengely-fordulat után beindul.

Bendix:
A rugó, a szabadonfutó és a fogaskerék összeállítását bendixnek nevezzük. Ebben a bendixben vízszintes mozgás történik (a képen balról jobbra). A bendix azt is biztosítja, hogy a fogaskerék forgó mozgást végezzen, amikor kifelé mozog. Ez megakadályozza, hogy a fogaskerék fogai közvetlenül szemben legyenek az indítógyűrű fogaival, ami megakadályozza, hogy a fogaskerék fogai az indítógyűrűhöz kapcsolódjanak, de a lendkerék fogaihoz képest.
A motor beindulása után a fogaskerék visszahúzódik. Ezt néha csikorgó hang kíséri. Ez a probléma (ideiglenesen) megoldható a bendix tisztításával és zsírozásával. Nem káros, csak idegesítő.

Szabadonfutó:
Amikor a belsőégésű motor beindul az indítás után, nagyobb fordulatszámon (pl. 800 ford./perc) fog működni. Ez kétszerese annak a sebességnek, amellyel az indítómotor forog. A motor indításakor a fogaskerék még mindig kapcsolatban van a motor lendkerékével. Ez azt is okozza, hogy a fogaskerék kétszeres sebességgel forog. Az indítómotor károsodásának elkerülése érdekében a fogaskerék elé szabadonfutó szakaszt szereltek fel. A szabadonfutó biztosítja, hogy a motor ne hajthassa meg az indítómotor forgórészét; ezért az indítómotor nem működik 800 ford./perc motorfordulatszámon. részt vehet.
A szabadonfutó két gyűrűnek tekinthető, amelyek csapágyakkal kapcsolódnak egymáshoz. A külső gyűrű csak egy irányba foroghat (például az óramutató járásával ellentétes irányba). Amikor a mozgás iránya megfordul (az óramutató járásával megegyező irányba), a szabadonfutó blokkolja a külső gyűrűt. Ezután a belső és a külső gyűrű össze van kötve. Csak ha a külső gyűrűt ismét az óramutató járásával ellentétes irányba forgatjuk, akkor ismét lehetséges a kettő közötti mozgás.

Bolygóhajtómű rendszer:
Egyes indítómotorok úgynevezett bolygókerekes hajtóművel vannak felszerelve, amelyet automata sebességváltóban is alkalmaznak. Ez a hajtóműrendszer eltérő áttételi arányt biztosít, és gyakran a bendix elé helyezik. A fogaskerék fordulatszámának csökkentésével (a forgórészhez képest) nő a nyomaték. Az elektromos motornak alacsony fordulatszámon van a legnagyobb nyomatéka. Bolygókerekes hajtóművel kisebb fordulatszám mellett nagyobb nyomaték (azaz nagyobb erő) továbbítható az indítógyűrűre. Tekintse meg ezt az oldalt a bolygóműves rendszer magyarázatáért.

Az indítómotor lehetséges hibái:

  • Amikor elfordítja a kulcsot a gyújtáskapcsolóban, nem történik semmi, vagy csak egy kattanó hang hallatszik:
    Ennek oka lehet az akkumulátor lemerülése. Ha a fedélzeti feszültség túl alacsony, a mágnesszelep feszültség alá kerül (ezután ketyegő hangot ad ki), de a feszültség túl alacsony a forgórész meghajtásához. Ha az akkumulátor feszültsége megfelelő (legalább 10,5 volt), és az indítómotor még nem működik, a mágnesszelep elakadhat. Ekkor a kar nem működik, és nem történik semmi. A legtöbb esetben, ha kalapáccsal (és esetleg csavarhúzóval) megütögetjük az indítómotor házát (persze nem túl erősen), akkor minden kilazul, így újraindulhat. Ez egy olyan probléma, amely a jövőben biztosan visszatér, ezért ideje időpontot egyeztetni egy garázsban vagy nagyjavító cégnél.
  • Indítás közben nagyon erős csikorgó hang hallható:
    A csapágyperselyek hibásak, ki kell cserélni. Erre specializálódtak a főként generátorokat és indítómotorokat javító nagyjavító cégek.
  • Indítás közben az indítómotor egy pillanatra "megcsúszik" (csiszoló zaj kíséretében), majd egy ideig újra megfordul, és ismét megcsúszik:
    Valószínűleg sérült a lendkerék indító fogaskereke. Ha a fogak elkoptak, az indítómotor fogaskerekének fogai átcsúsznak rajtuk. Lehetséges okok: véletlenül működteti az indítómotort, amikor a motor már alapjáraton jár, vagy gyakran indul (pl. tanautó vagy futárautó, amelyet évek óta naponta többször indítanak).
  • Zaj a motor beindítása után:
    Ennek lehetséges oka a „beragadt” bendix. Ez a gyújtáskulcs elengedése után körülbelül egy-két másodpercig hallható lesz. A bendix leírása fent van.