Tárgyak:
- izzó körte
- Halogén lámpa
- Xenon lámpa
Izzó körte:
A villanykörte feltalálását gyakran Thomas Alva Edisonnak tulajdonítják. Voltak azonban más emberek is, akik hozzájárultak egy olyan eszköz kifejlesztéséhez, amely elektromos fényt állít elő. 1801-ben Humphry Davy egy izzó platinahuzallal kísérletezett, amely azonnal leégett. 1854-ben Heinrich Göbelnek sikerült megalkotnia az első igazi izzót. Izzója egy elszenesedett bambuszszálból állt, vákuumos kölniüvegben.
Úgy tudta felporszívózni az üveget, hogy megtöltötte higannyal, majd leengedte. A vákuum megakadályozta, hogy a bambuszszál megégjen. Göbel lámpája 400 órán át égett. Edison 25 évre kért szabadalmat ugyanarra a lámpára. Göbel pert indított itt, és 1893-ban igazolták. Még abban az évben azonban meghalt.
Az izzólámpa olyan üveglámpa, amelyben izzószál vagy izzószál segítségével állítják elő a fényt. Feszültség alkalmazásakor áram folyik át az izzószálon, ami felforrósodik és fényt bocsát ki. Az izzószál régebben szénből állt, manapság azonban wolfram anyagból áll. Egy villanykörte üvege elég erős, pedig vékonyabb, mint egy papírlap. Ez az üveg fújásának formája miatt lehetséges. A wolframból álló izzószál elektromos ellenállása hidegben nem több néhány tíz Ohmnál, és közvetlenül a feszültség rákapcsolása után több száz-ezer Ohm lesz a kialakult hő hatására. Egy izzólámpa bekapcsolásakor ez áramcsúcsot hoz létre, ami gyakran az izzószál kiégésének oka, ha már volt benne vékony folt.
Az izzószál nem egyszerűen kiég az izzás során. Ennek az az oka, hogy az üvegbura, amelyben az izzószál található, nem vagy nagyon kevés oxigént tartalmaz, de tele van argonnal vagy más nemesgázzal. A szabadban egy átlagos lámpa izzószála feszültség rákapcsolása után néhány másodperc múlva kiég. Egy égő izzóban az izzószál anyaga a melegítés hatására nagyon fokozatosan elpárolog, és lerakódik az üvegbura belsejében. Ezt a sötét színről lehet felismerni, amelyet a régebbi lámpák kapnak az üveg belsejébe. Ha a belsejében sötét homály van, jobb, ha azonnal kicseréljük a lámpát. Egy lámpa cseréjekor célszerű a többi lámpa állapotát is megnézni.
Halogén lámpa:
A halogén lámpa rendkívül felforrósodik. A hőmérséklet elérheti a 250 fokot. A lámpa ezért hőálló üveggel is rendelkezik. Kis mennyiségű halogént (pl. jódot, brómot, klórt vagy fluort) adnak a lámpához nagy nyomással, ami a hő hatására gázneművé válik. A halogén kötést képez az izzószál elpárolgott anyagával a lámpa hidegebb részein. Ez a gáznemű vegyület visszabomlik halogénre és fémre, amikor a nagyon forró izzószál közelébe kerül. A fém ezután visszacsapódik az izzószálra, meghosszabbítva annak élettartamát.
Ennek a lámpának az az előnye, hogy kicsi és a fény könnyen fókuszálható.
További információ a fényszóróról és a fénysugárról a oldalon található fényszóró.
Xenon lámpa:
A gázkisüléses lámpa nagyobb fénykibocsátással rendelkezik, mint egy hagyományos halogén lámpa. A gázkisüléses világítást „Xenon világításnak” nevezik. Ezt a világítási technológiát egy ideje használják. Nem az autóiparban, hanem futballstadionok világításaként. A xenon világítással közelíthető a nappali fény intenzitása és színe.
A xenon előnyei:
- Az autó xenon világítása világosabb és jobban terjed, mint a hagyományos halogén világítás.
- A xenon világítás hatalmas fénykibocsátásának köszönhetően a fényszórók kisebb házba szerelhetők. Kisebb felülettel már lehetséges azonos vagy nagyobb fénykibocsátás létrehozása. Ennek az az előnye, hogy az autógyártó optimalizálja az aerodinamikát, és a tervezésben is nagyobb a szabadság.
- 30%-kal kevesebb energiát fogyaszt.
A xenon hátrányai: - Hamarabb elkápráztatja a szembejövő forgalmat, mint a halogén világítással, különösen akkor, ha a fényszórónak nincs Xenon világításhoz megfelelő lencséje.
Mint korábban említettük, a nagyobb fénykibocsátás kisebb reflektor és fényszóró használatát teszi lehetővé. Mivel a xenon lámpák nagyobb hatásfokkal alakítják át az elektromos energiát fénnyé, sokkal kevesebb hő szabadul fel, mint a hagyományos halogén világításnál.
A xenon lámpák élettartama is hosszabb, mint a halogén lámpáké. A xenon lámpák átlagos élettartama általában körülbelül 2000 óra. Ez megfelel egy autó átlagos élettartamának.
Az ECE előírás szerint a xenon világítással felszerelt járműveket szintszabályzóval is fel kell szerelni. A szintszabályozás (automatikus magasságszabályozás) megakadályozza a szembejövő forgalom elkápráztatását. A hátsó tengelyre egy szögérzékelő van felszerelve, amely regisztrálja a jármű kihajlását. Ezeket a rögzített adatokat egy vezérlőegység dolgozza fel, amely felfelé vagy lefelé dönti a fényszóró egységet.
A szórt fény, azaz a ténylegesen tervezett sugáron kívülre eső fény kialakulásának elkerülése érdekében, amennyire csak lehetséges, a fényszóró lencséinek tisztán kell maradniuk. Ezért a xenon világítású autóknál kötelező a fényszóró lencsék mosórendszere. Egy szivattyú körülbelül 3,5 bar víznyomást hoz létre, majd 2 kar emelkedik ki a karosszériából, hogy tisztára permetezze a fényszóró lencséit. A permetezés után a karok visszahúzódnak a testbe.
További információ a fényszóróról a oldalon található fényszóró.
A xenon lámpáknak nincs izzószála, mint a halogénlámpáknak. Ehelyett egy kisülési csövet használnak, amelyet kvarcüveg vesz körül. A lámpát nemesgázokkal és fémhalogenidekkel töltik meg, és két elektróda segítségével gyújtják meg, amelyek között ív jön létre. Az ív 20.000 30.000 és 85 XNUMX volt közötti rövid élettartamú gyújtóimpulzus biztosításával jön létre. Ezután egy körülbelül XNUMX V-os állandó feszültség biztosítja, hogy a lámpa tovább égjen.
E magas feszültségek előállítására és korlátozására előtétet használnak: a gyújtót. A gyújtó biztosítja a magas bekapcsolási feszültséget. Az előtét (az ábrán a gyújtótól külön húzva) gyakran egy házba van szerelve a gyújtóval. Az előtét szabályozza a maximális áramerősséget a lámpán keresztül. Ha nem használnak előtétet, a lámpa túl nagy áramot kapna, és elromolna.
