Tárgyak:
- bevezetés
- Klímaváltozás
- Gázok a légkörben
- Befolyás a mobilitási szektorra
- Zöld energia
Bevezetés:
Ez az oldal a közlekedésre és a mobilitásra gyakorolt következményeket tárgyalja, és számos olyan alternatívát tárgyal, amelyek 2021-ben a környezetbarát megoldások felé vezetnek. A személy- és haszongépjárművek hajtásláncait egyre inkább villamosítják, hogy kevesebb vagy egyáltalán nem bocsátanak ki káros anyagokat. A fosszilis tüzelőanyagokról a teljesen elektromos meghajtásra való áttérés az úgynevezett „energiaátmenet” alá tartozik.
Az Európai Unió 2035-től meg akarja tiltani a benzin- és dízelmotoros járművek értékesítését. Minden új járművet teljesen elektromos hajtáslánccal kell felszerelni a formában BEV vagy a benzintank. Számos ország, köztük Hollandia, 2030-tól meg kívánja tiltani az új belsőégésű motoros járművek értékesítését. Az olyan országok viszont, mint Franciaország és Németország határozottan ellenzik ezeket a terveket: inkább a hibrid hajtásláncokra való átállást részesítik előnyben, hogy jelentősen csökkentsék a járműpark károsanyag-kibocsátását, de nem teljesen villamosítsák azt.
Klímaváltozás:
Tudományosan bizonyított, hogy a klímaváltozást az ember okozza. Az ipari forradalom óta, különösen az 50-es évek óta, a fosszilis erőforrásokat, például a kőolajat és a gázt nagy mennyiségben égették el. Az olaj és a gáz elégetése óriási CO2-növekedést okozott. A kutatások azt mutatják, hogy a CO2-kibocsátás globális felmelegedéshez vezet. Az úgynevezett „üvegházhatású gázok” kibocsátása részben felelős a klímaváltozásért. Hollandiában 130 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet az elmúlt 1,9 évben. A jelenlegi helyzet alapján a világ hőmérséklete e század végére legalább 1,8 és maximum 6,4 Celsius-fokra becsülhető hőmérsékletre emelkedik. A melegedő levegő miatt az óceánok folyamatosan melegednek. Az óceánok sokkal kevésbé gyorsan hűlnek le, mint a levegő, amelynek hőmérséklete kissé ingadozhat.
Az óceánok felmelegedése más melegvíz (hullám) áramlatokhoz vezet. Ezek a hullámáramok egy globális „szállítószalag” részét képezik, amely hideg és meleg víztömegeket keringet az összes óceánon. A Golf-áramlat sok hőt szállít, ezért fontos az éghajlat szempontjából. Különösen a mi nyugat-európai, enyhe klímánkra.
Ha ez a Golf-áramlat megszakad vagy eltűnik, akkor az Atlanti-óceán északi és déli része közötti nyomáskülönbség is megszűnik. Ez azt eredményezi, hogy az óceán délen fél méterrel süllyed, északon pedig körülbelül fél métert emelkedik. Az emelkedő tengerszint aggodalomra ad okot alacsonyan fekvő Hollandiánk számára, ahol az ország körülbelül 25%-a a tengerszint alatt van (NAP).
A tengerszint emelkedése 2150 méter és 1 méter között lesz 5-re. A magasabb hőmérséklet és a tengerszint emelkedése miatt a világ egyes részei lakhatatlanná válnak. Viharosabb idő is lesz, mert a viharok, hurrikánok és heves esőzések áradásokhoz vezetnek.
Hollandia nagy része a tengerszint alatt van
nagyon érzékeny az árvízre. Hollandia legalább 55%-a érzékeny az árvízre; Hollandia 26 százaléka a tengerszint alatt van, 29 százaléka pedig érzékeny a folyók áradásaira. A part menti területek védelmét szolgáló gátak és a magas vízállás (ideiglenesen) megakadályozására szolgáló árvízi akadályok csökkentik az árvízveszélyt.
Forrás: pbl.nl (konzultált: 02-2024)
Gázok a légkörben:
A következő képen a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségének grafikonja látható jobbról balra a mai naptól (0.0) 800.000 2 évvel ezelőttig. A CO2-méréseket az északi és déli pólus jégmagjaiból végezték. A grafikonon a COXNUMX mennyiségének mindig előforduló ingadozásait látjuk.
A grafikon mélypontjain jégkorszak volt. Az utolsó jégkorszak körülbelül 12.000 XNUMX évvel ezelőtt volt. Utána a gráfstílus feljebb ment, ahogyan annak kellett volna maradnia, vagy esnie kellett volna. Valójában ezalatt alacsonyabb hőmérsékletet kellett volna érnünk, ellentétben azzal, amit gyakran állítanak: melegebbnek kellett volna lennie. A hőmérsékleti grafikon most egy extrém magasságba lő (az „Itt vagy”) jelzéssel. Az olvadó jég egyre nehezebbé teszi az ilyen mérések elvégzését.
Az alábbi diagramok a világszerte kibocsátott káros gázok mennyiségét (balra) és a CO2-kibocsátást szektoronként (jobbra) mutatják. Ezen az oldalon a közlekedésre összpontosítunk, amely a teljes CO14-kibocsátás 2%-át teszi ki (2021-ben).
Klímaegyezmény:
A Párizsi Klímaegyezményben világszerte 195 ország vállalta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésével lényegesen kevesebb CO2-kibocsátást tesz lehetővé. A 2019-es holland klímamegállapodás szerint a cél a CO2-kibocsátás 2030%-os csökkentése 49-ig (ezt az uniós politika 55%-ra növelte). Konkrét lépések folynak, például az autók kibocsátási normáinak szigorítása. Hollandia a CO20,2-kibocsátás 2 megatonnás csökkentését is célul tűzi ki. Ez a szám egy adott időszakra vonatkozó célcsökkentést jelzi, és célja az üvegházhatású gázok általános kibocsátásának csökkentése és az éghajlatváltozás korlátozása. A célkitűzés különböző ágazatokat érint, beleértve az energiatermelést, a közlekedést és az ipart.
A mobilitási szektorra gyakorolt hatás:
A kormányzati klímacélok arra kényszerítik az autógyártókat, hogy továbbra is csökkentsék a belső égésű motorok káros kipufogógáz-kibocsátását. Fontos tényező itt a CO2-kibocsátás. Emellett egyre több ország áll elő azzal a tervvel, hogy 2030 és 2040 között betiltják a belsőégésű motoros járművek értékesítését. Ez átállást jelent az elektromos hajtásláncokra:
- hibrid (részben elektromos belsőégésű motorral kombinálva);
- teljesen elektromos;
- hidrogén és üzemanyagcella.
Az autók maximális kibocsátása (kilométerenkénti CO2-ben mérve) egyre szigorúbb. Azokat az autógyártókat, amelyek nem teljesítik ezeket a célokat, jelentős bírság fenyeget (2021-ben: 95 gramm CO2 kilométerenként, 2030-ban: 59,3 gramm CO2 kilométerenként). Egyre több városban vezetnek be környezetvédelmi zónákat, ahová nem engedik be a környezetszennyező autókat. 2035-től csak „kibocsátásmentes” új autókat engedélyeznek Hollandiában, ami azt jelenti, hogy akkumulátoros vagy hidrogén-elektromos üzeműnek kell lenniük.
A teljesen villamosított hajtáslánccal rendelkező járműveknek nincs káros kipufogógázokat kibocsátó kipufogója. Ezek a járművek „zöld” felirattal vannak ellátva. A hatótáv gyakran korlátozott (80-300 km), és az akkumulátorcsomag feltöltéséhez szükséges töltési idők hosszúak.
A részben villamosított járművek, például a hibridek ideálisak nagyobb távolságok megtételére. Városi forgalomban lehet teljesen elektromosan vezetni, vagy használhatja a belső égésű motor elektromos támogatását a kisebb fogyasztás érdekében. Autópályán bekapcsol a belsőégésű motor, így gondtalanul, hosszú töltési idők nélkül indulhat külföldre nyaralni.
De mennyire tiszta és zöld valójában egy teljesen elektromos autó? Erről erősen megoszlanak a vélemények. Alulírott tárgyilagosan mutat rá a tényekre.
A teljesen elektromos autó nem klímasemleges. Közvetlen részecske-kibocsátás (fékek, gumiabroncsok) és közvetett nitrogén-oxid-kibocsátás (CO2 és NOx) egyaránt létezik. Különböző tanulmányok azt mutatják, hogy egy teljesen elektromos autó tisztább teljes élettartama alatt, mint egy fosszilis tüzelőanyaggal működő autó.
A teljesen elektromos autók CO2-kibocsátása 0 gramm/kilométer. Ez a WLTP-teszt eredménye. Nincs közvetlen kibocsátás. 2021-ben még mindig korlátozott mennyiségű „zöld” energia termelődik Hollandiában, amely szélturbinákból és napelemekből származik. A legtöbb elektromos áramot gáz és szén elégetésével állítják elő. Ennek eredményeként jönnek létre az alábbi képregényes illusztrációk, amelyekben sajnos van egy kis igazság.
Az üzemanyaggal működő autókkal való tisztességes összehasonlítás csak akkor lehetséges, ha figyelembe vesszük a villamos energia előállításához szükséges kibocsátásokat. Emellett az akkumulátorok és a villanymotorok gyártása sok CO2-t igényel, és gyakran szűkös nyersanyagok felhasználásával. Az alábbi táblázatban a benzin, gázolaj és LPG literenkénti CO2-kibocsátásának mértékét láthatjuk.
A teljesen elektromos autók CO2-kibocsátása 0 gramm/kilométer. Ez a WLTP-teszt eredménye. Közvetlen kibocsátás nincs, de az elektromos energia előállítása során CO2 szabadul fel. Egy kilogramm szén maximum 3,5 kWh-t termel, amiből az égés során 3,6 kg CO2 szabadul fel.
A WTW módszertana szerint a szén feltárása, kitermelése, szállítása és tárolása során keletkező összes CO2 a szén CO2-kibocsátásának tulajdonítható. Ezzel a szén-dioxid-kibocsátás 4,4 kg/kg szén.
Most csak az égés során keletkező összkibocsátást nézzük, mert a WTW módszertana szerint benzinből és gázolajból is keletkezik CO2. Azt látjuk, hogy a szóban forgó járművek átlagos fogyasztása mellett az elektromos járművek kilométerenkénti CO2-kibocsátása sokszorosa a fosszilis tüzelőanyaggal üzemelő járműveknek. Forrás: AMT 5-2021
Zöld energia:
A zöld energiával a termelés során nem bocsátanak ki CO2-t. A jövőben azt látjuk, hogy a szürke energiát (szénből) egyre inkább szél- vagy napenergiából nyert zöldenergiával váltjuk fel.
Csak akkor lesz tiszta és „nulla kibocsátás” a teljesen elektromos jármű vezetése, ha az összes elektromos energiánkat zöld energiából nyerjük.
Az alábbiakban felsoroljuk a napenergiával és a szélenergiával kapcsolatos tényeket.
Napenergia a szárazföldön:
- 6.000.000 44.000 2 kWh/év = 136 2 mXNUMX vagy XNUMX kWh / mXNUMX
- Kiszámíthatóbb minták és szezonális.
- Meglehetősen méretezhető;
- Gyakran könnyű „láthatatlanná” tenni az épületek tetején vagy a tetőcserepek helyettesítésére.
Szélenergia szárazföldön és tengeren:
- 60.000.000 190.000 2 kWh/év (32 2 mXNUMX), vagy XNUMX kWh/mXNUMX;
- Kevésbé szezonális;
- Nagy kapacitások egységenként;
- Horizont szennyezés;
- Sok helyet igényel (5x rotorátmérő), hogy elkerülje a kölcsönös rotorlapátok közötti turbulenciát.
Összefoglalva, a napenergia négyzetméterenkénti energiahozama magasabb, mint a szélenergia. De mivel a nap erőssége nagymértékben változik egy-egy időszakban, és szinte mindig van szél (nappal, éjszaka, nyáron és télen), a szélhozam szinte állandó. A napelemeket meglehetősen könnyű felszerelni és észrevétlenül bővíteni, míg a szélturbinák bosszúságot okoznak azoknak, akik a közelükben élnek, vagy már nem élvezhetik a természetvédelmi terület zavartalan kilátását.
Kapcsolódó oldalak:
