A modern járművek elektronikája lehetővé teszi, hogy kényelmesen és biztonságosan utazhassunk. Már nem az ablakkilincset fordítjuk el, hogy ablakot kinyithassunk, hanem megnyomunk egy gombot. A gyorsításnál nem kell kézzel előretolnunk a gyújtásrendszert: ezt a motorkomputer maga végzi el. Kapcsolóval kapcsoljuk be az ablaktörlőket és baleset esetén a légzsákok a lehető legjobban megvédenek minket a sérülésektől. A járművek károsanyag-kibocsátását az elektromosan vezérelt alkatrészek segítségével csökkentik, így azok környezetbarátabbak, mint abban a korszakban, amikor az emberek karburátorral (benzinmotor) vagy soros szivattyúval (dízelmotorral) közlekedtek, és sokkal több káros kipufogógázt bocsátottak ki. A zéró károsanyag-kibocsátás érdekében a következő években egyre több villamosított hajtásláncot láthatunk majd minden közutakon közlekedő járműben. Röviden, évtizedek óta nem nélkülözhetjük az elektronikát.
Ahhoz, hogy betekintést nyerjünk az elektronika fogalmába, az „alapvető elektronika” kategóriába soroljuk az Ohm-törvény alapján kiszámítható alapfogalmakat, mint a feszültség, áram és ellenállás. Az ECU-k nyomtatott áramköri lapjain található alkatrészeket, amelyek egy nagyobb egész részét képezik, az „Alkatrészek és csatlakozások” oldalon találhatja meg. Az olyan alkatrészek, mint az indítómotor, a főtengely helyzetérzékelő vagy a léptetőmotor a többi kategóriában találhatók.
Az ECU (elektronikus vezérlőegység) számítógépnek tekinthető. Egy modern jármű tele van számítógépekkel: 10-80 számítógép nem szokatlan. A számítógépek analóg vagy digitális szenzorinformációkat kapnak, és feldolgozzák azokat a működtetőelem vezérléséhez. A vezérlési elvek az „ECU és digitális elektronika” áttekintésében találhatók. Ezen kívül az ECU-k többek között a népszerű CAN buszon keresztül kommunikálnak egymással (áttekintés: kommunikáció és hálózatok).
