Tárgyak:
- A légkondicionáló nem működik megfelelően
- Rendszernyomás a légkondicionáló rendszerben
- Készítsen diagnózist a rendszernyomások alapján
- Készítsen diagnózist a nyomás és a hőmérséklet alapján
- Túlmelegedés
– utóhűtés
A légkondicionáló nem működik megfelelően:
A rossz működéssel kapcsolatos panaszok esetén a légkondíciónálás igyekszünk kideríteni, hogy a panasz pontosan mit takar. Arról is igyekszünk több információt gyűjteni, hogy mikor szervizelték utoljára a klímaberendezést.
- Ellenőrizze a kilépő hőmérsékletet a nyitott szellőzőrácsokról bekapcsolt klímaberendezés mellett (lehetőleg recirkulációs vagy MAX állásban, ahol a keringtetés automatikusan bekapcsol);
- Ha a levegő nem hűtött kellőképpen: ellenőrizze, hogy a klímaberendezést nem szervizelték-e több mint négy éve. Ebben az esetben ellenőrizze, hogy van-e elegendő hűtőközeg a rendszerben;
- Ellenőrizze a nyomásokat a légkondicionáló rendszer ki- és bekapcsolásakor, és ellenőrizze az alkatrészek hőmérsékletét. A következő bekezdések erről szólnak.
Rendszernyomás a légkondicionáló rendszerben:
Manométerekkel tudjuk ellenőrizni a nyomást a légkondicionáló rendszerben. A tömlőket a klímaberendezés szervizcsatlakozásaihoz kell csatlakoztatni. A mellbimbók meghúzásakor a hűtőközeg a klímaberendezésből a manométerek felé áramlik. Ha a rendszer üres, a mutatók elfordulnak és jelzik a rendszer nyomását. Az alábbi képen egy ilyen nyomásmérő látható. A nyomásmérők egy szervizben is megvannak (klíma töltőberendezés).
A képen látható nyomásmérő két kézből és három tömlőből áll.
- A kék alacsony nyomású;
- A piros nagy nyomás;
- A nyomásmérőben lévő sárga tömlőnek az a funkciója, hogy nitrogént ad a rendszerhez a szivárgás észlelése érdekében.
Ha a légkondicionálás egy ideje ki van kapcsolva, a mérőeszközök a csatlakoztatás után megközelítőleg azonos nyomást mutatnak. A motor beindítása után az alacsony nyomás csökken, a magas nyomás emelkedik. A nyomás összefügg a hőmérséklettel: a nyomás növekedésével a hőmérséklet is nő. És fordítva.
- Az alacsony nyomás csökken a hűtőközeg hőmérsékletének csökkenése miatt, miután az elhagyja az elpárologtatót;
- A magas nyomás emelkedik, mert a folyékony hűtőközeg felmelegedett, miután elhagyta a kondenzátort.
A nyomás néhány perc múlva stabilizálódik. Az elpárologtató nem hűl tovább néhány fokkal fagypont fölé, és a ventilátor állandó külső levegő hőmérsékletet szív be a kondenzátoron keresztül.
Amikor a klíma már nem működik megfelelően, a hibamemória leolvasása mellett (lehet, hogy egy nyomásérzékelő hibája van) mérhetjük a hőmérsékletet, de a nyomásokat is leolvashatjuk a manométerekkel a diagnózis felállításához. A nyomásszint elárul valamit a rendszer állapotáról.
A feltüntetett nyomások egy megfelelően működő rendszer nyomásai. A kék mérő az alacsony nyomást (2 bar), a piros a magas nyomást (18 bar) jelzi. A nyomások nagymértékben függenek a hőmérséklettől: amint a külső levegő, az elpárologtató vagy más alkatrészek hőmérséklete megváltozik, ez azonnal megjelenik a nyomásban.
A tárcsákon lévő színes területek jelzik az üzemi nyomásokat:
- Alacsony nyomás: 0,5 és 3,5 bar között;
- Magas nyomás: 9,5 és 25 bar között.
Az alábbi típusú billenőlemezes kompresszorokat találjuk autókban:
- Fix löket: az alacsony nyomás (szívónyomás) 1 és 1,5 bar között változik. A mágneses tengelykapcsoló be- és kikapcsolja a kompresszort;
- Változtatható löket folyamatos teljesítménnyel: a billenőlap mechanikusan állítható. Az alacsony nyomás állandó 2 bar, függetlenül a kompresszor fordulatszámától. Mágneses tengelykapcsoló biztosítja a hajtást;
- Változtatható löket szabályozott teljesítménnyel: a billenőlap elektromos vezérlésű. A szívónyomás 2 és 5 bar között változik, és az ECU vezérlésétől függ. Az ilyen típusú kompresszorokhoz nincs mágneses csatolás.
Készítsen diagnózist a rendszernyomások alapján:
Az előző részben egy megfelelően működő rendszer rendszernyomását láttuk. Meghibásodás esetén ezt gyakran láthatjuk a nyomatokon. Hogy túl kevés hűtőközeggel járó szivárgással van-e dolgunk, vagy ha túl sokat töltöttek fel egy szerviz során, a nyomások leolvasásával megtudhatja. Ebben a részben a túl magas vagy túl alacsony nyomás lehetséges okait tárgyaljuk a magas vagy alacsony nyomású körben. Ügyeljen a kompresszoros változatra!
Alacsony nyomás és magas nyomás 0 bar
- A hűtőközeg nyomása 0 bar, tehát nincs nyomás a rendszerben. A rendszer üres, és a rendszer újratöltése előtt ellenőrizni kell, hogy nem szivárog-e.
Az alacsony és a magas nyomás ugyanaz
- A nyomás nem változik a légkondicionáló be- és kikapcsolásakor: a klímaszivattyú nem működik. Valószínűleg a szivattyú nem indul (az ECU bekapcsolt állapota), vagy a mágneses tengelykapcsoló hibás.
Alacsony nyomás magas, magas nyomás normál
- Nyitott expanziós szelep;
- Hibás fűtőszelep a fűtőelemházban, ami miatt a fűtőberendezésből meleg levegő jut be az elpárologtatóba. Nyomja le a hűtőfolyadék tömlőt a fűtőmaghoz, hogy lássa, ez befolyásolja-e az alacsony nyomást.
Alacsony nyomás magas, magas nyomás magas
- Túl sok hűtőközeg (mérje meg és számítsa ki a túlhevülést);
- A kondenzátor túlmelegszik korlátozás miatt (talán látható sérülés?), vagy a hűtőventilátor nem működik;
- Túl sok olaj a rendszerben: a rendszert nemrégiben túl sok olajjal töltötték fel;
- Lucht in het system.
Alacsony nyomás magas, magas nyomás alacsony
- A tágulási szelep túl nagy járattal rendelkezik, vagy nyitva marad;
- Kompresszor hibás. Próbálja meg kézzel elforgatni a kompresszort, és ellenőrizze az ellenállást;
- A kompresszor változó térfogatáram-szabályozó szelepe hibás.
Alacsony nyomás alacsony, magas nyomás alacsony
- Túl kevés hűtőközeg (mérje meg és számítsa ki a túlhevülést);
- Kompresszor hibás. Ellenőrizze, hogy a kompresszor kikapcsolt állapotában jó-e a nyomás, de bekapcsolt állapotban ezeket a nyomásokat adja;
- A nagynyomású oldal részben eltömődött (a rendszer kikapcsolt állapotában a nyomásnak jónak kell lennie).
Alacsony nyomás alacsony, magas nyomás normál
- Meleg levegő van az elpárologtatóban vagy a belső térben a recirkulációs üzemmód vagy a fűtőlapok/szellőzőnyílások esetleges problémája miatt;
- A fűtőberendezés továbbra is meleg levegőt biztosít. Valószínűleg egy elakadt fűtőszelep miatt;
- Az elpárologtató a jéggátló kapcsoló vagy az utastéri ventilátor esetleges hibája miatt lefagy.
Alacsony nyomás alacsony, magas nyomás magas
- Túl sok hűtőközeg más problémával kombinálva;
- Korlátozás a nagynyomású oldalon, pl. ütközés következtében elgörbült cső miatt;
- Eltömődött termosztatikus expanziós szelep, mechanikai hiba vagy jégképződés miatt.
Az utolsó nyomásmérésnél van egy alacsony alacsony nyomás és egy magas magas nyomás. Korlátozás vagy elzáródás esetén a rendszerben az alacsony nyomás 0 bar-ra csökkenhet, mert a kompresszor vákuumot hoz létre az alacsony nyomású oldalon. Ilyenkor az alacsony nyomás is lassan helyreállhat: a klíma kikapcsolása után az alacsony nyomás feltűnően lassan emelkedik az eredeti nyomásra. Hőmérsékletméréssel észlelhető az esetleges szűkülés (elhajlásból eredően). A hőmérséklet mérését a következő részben tárgyaljuk.
Diagnózis nyomás és hőmérséklet alapján:
Az első bekezdésben leírtak szerint a modern klímakompresszorok változó lökettel, folyamatos szállítással a nyomást a körülményekhez igazítják. Az alacsony nyomás (szívóoldal) állandó 2 bar, a motor fordulatszámától függetlenül. Ha 2 bar-t mérünk, az nem sokat mond a rendszer működéséről. Ezt hőmérsékletmérésekkel tudjuk diagnosztizálni.
Az alábbi táblázat a megfelelően működő rendszerhez előírt hőmérsékleteket írja le. A hőmérsékletek irányértékek egy legalább 10 percig bekapcsolt és szobahőmérsékleten lévő légkondicionáló rendszerhez. Rendkívül magas külső levegő hőmérséklet esetén a klímaberendezés hőmérséklete és nyomása eltérő lehet.
- Hőmérsékletméréssel jó diagnózist lehet felállítani;
- A kompresszor hőmérséklete nem haladhatja meg a 90 °C-ot: az olaj felforrhat;
- A 30 °C-os hőmérséklet-különbség a kondenzátor bemenete és kimenete között rendben van. Az alacsonyabb hőmérsékletet a kondenzátor rossz áthaladása okozhatja, ami kevésbé működik jól.
A következő képeken 2 bar alacsony nyomás, 18 bar magas nyomás és 6 °C hőmérséklet látható az elpárologtató utáni szívóvezetéken (a párologtató kimenete a kompresszorhoz).
Az elpárologtatóban a hűtőközeg telített gőzből (gőz-folyadék) teljesen gáz halmazállapotúvá változik. A hűtőközeg hőmérséklete 2-5 °C-ról (az expanziós szeleptől) 6-8 °C-ra emelkedik a kondenzátor kimeneténél.
Túlmelegedés:
A mért nyomással és hőmérséklettel kiszámolhatjuk a túlhevülést. A túlhevítés a szívóvezeték hőmérséklete és a hűtőközeg párolgási hőmérséklete közötti különbség.
- Megfelelően működő rendszer esetén a túlhevítés 5-6 °C körül van
- 6 °C-nál nagyobb túlmelegedés: a rendszer töltési mennyisége túl alacsony. A rendszer ürítésekor például 200 grammot eltávolítanak a rendszerből, míg a maximális feltöltési mennyiség 800 gramm;
- 5 °C-nál kisebb túlmelegedés: a rendszer feltöltési mennyisége túl magas. A gyártó által ajánlottnál (sokkal) több hűtőközeg van a rendszerben.
Ha panaszai vannak a rosszul működő klímaberendezéssel kapcsolatban, az alábbi öt lépésen keresztül tudunk valamit mondani a klíma állapotáról:
- Kikapcsolt légkondicionáló esetén a magas és az alacsony nyomás egyaránt 6 bar. Rendben van;
- A légkondicionáló bekapcsolásakor az alacsony nyomás 2 bar-ra csökken. Ezt a nyomást a változó kompresszor állítja be. A magas nyomás a kondenzátor hőmérsékletétől függ: itt 12 bar-t mérünk.
- Infravörös hőmérővel mérjük a hőmérsékletet az elpárologtató kimeneténél: 6 °C;
- Keressük a hűtőközeg párolgási hőmérsékletét, amely megfelel a kisnyomású csövön mért értéknek: 2 bar nyomáson a párolgási hőmérséklet 1 °C;
- A túlhevítést úgy számítjuk ki, hogy a szívóvezeték hőmérsékletéből kivonjuk a párolgási hőmérsékletet: (6 – 1) = 5 °C.
Megfelelően működő rendszer esetén a túlmelegedés 5-6 °C körül van, így a mérés alapján megállapíthatjuk, hogy a klíma rendben van.
Ebben a helyzetben kiszámítjuk a hibás légkondicionáló rendszer túlmelegedését:
- Kikapcsolt állapotban a nyomások 6 bar. Hűtőközeg van jelen;
- Bekapcsolt motornál és klímaberendezésnél az alacsony nyomás 2 bar-ra, a magas nyomás 12,0 bar-ra csökken. A szivattyú bekapcsol, és a légkondicionálónak megfelelően le kell hűlnie;
- A kondenzátor kimeneti csövén infra hőmérővel 13,2 °C hőmérsékletet mérünk (lásd a képet). Ez lényegesen magasabb, mint az előző bekezdésben szereplő 7 °C;
- Az alacsony nyomás ismét 2 bar, így a hűtőközeg párolgási hőmérséklete 1 °C;
- A túlhevítés: (13,2 – 1) = 12,2 °C.
Itt sokkal nagyobb hőmérsékletkülönbséget látunk, mint a példában egy megfelelően működő klímánál. Ez csökkenti az áramló levegő hőmérséklet-különbségét is. A belső levegő ezért kevésbé hatékonyan hűthető. Az autóban ülők ezt a légkondicionáló hibás működéseként veszik észre. Ennek oka a túl alacsony töltési mennyiség. A rendszer továbbra is a jelenlévő hűtőközeg mennyiségével működik, de már nem úgy, ahogy az elvárható lenne.
Utóhűtés:
A kondenzátornál végzett hőmérsékletmérés mellett az utóhűtés is meghatározható. Utóhűtés alatt a kondenzációs hőmérséklet és a kondenzátor kimeneti hőmérsékletének különbségét értjük. Ez lehetővé teszi többek között, hogy meghatározzuk a túl magas vagy alacsony töltési mennyiséget, és biztosak lehetünk benne, hogy folyadék folyik ki a kondenzátorból. Az ezt követő lehűlés általában 5 és 15 °C között van.
- Az utóhűtés hiánya túl kevés hűtőközeget jelent;
- A túl sok utóhűtés a túl sok hűtőközegnek köszönhető.
Az utóhűtés meghatározásához a következő lépéseket követjük:
- A rendszer bekapcsolásakor meghatározzuk a hűtőközeg kondenzációs hőmérsékletét a kondenzátor kimeneti vezetékében: a táblázatban 12 °C-os kondenzációs hőmérsékletet találunk 50 bar nyomáson;
- A hőmérővel a kondenzátor kimeneténél 40 °C hőmérsékletet mérünk;
- Az utóhűtést a következőképpen számítjuk ki: utóhűtés = kondenzációs hőmérséklet – kondenzátor kimeneti hőmérséklete, tehát (50 – 40) = 10 °C. Ez a hőmérséklet rendben van.
Kapcsolódó oldal:
