Tárgyak:
- Kompressziós végső nyomás
- Mérje meg a tömörítést
- Henger szivárgási teszt
- Relatív kompressziós teszt oszcilloszkóppal
Kompressziós végső nyomás:
A kompressziós löket alatt a szívó- és kipufogószelepek zárva vannak, és a dugattyú felfelé mozog. A jelenlévő levegő (vagy a levegő/üzemanyag keverék) ezáltal összenyomódik. Amint a dugattyú elérte a TDC-t (felső holtpont), eléri a maximális kompressziós nyomást. Ezt kompressziós végső nyomásnak nevezik. Amint az üzemanyagot a rendelkezésre álló levegőhöz juttatják, a gyújtógyertya szikrázik, és meggyújtja a keveréket. Az égés lenyomja a dugattyút és forgatja a főtengelyt.
A kompressziós végnyomás többek között attól is függ tömörítési arány.
Kompresszió mérése:
Ha a kompressziós végnyomás túl alacsony, a maximálisan elérhető energia nem nyerhető ki az üzemanyagból. Így többek között az erőkiesés is. Ha csak egy henger végső kompressziós nyomása túl alacsony, a motor rázkódik és vibrál, és a legtöbb esetben a henger gyújtáskimaradási hibája tárolódik.
A kompresszió mérésével megkapható a motor végső kompressziós nyomása. Egy önregisztráló kompressziómérő méri a hengerben felhalmozódott nyomást. A technikus ezt a nyomást használja annak meghatározására, hogy a kompressziós végső nyomás megfelelő-e.
Lépésről lépésre a tömörítés mérésének terve:
1. Győződjön meg arról, hogy a motor üzemi hőmérsékleten van. A motor részei a hő hatására kibővültek, így a mért értékek reálisak.
2. Távolítsa el a gyújtógyertyákat.
3. Ha lehetséges, kapcsolja ki az üzemanyag-ellátást az injektor csatlakozóinak eltávolításával. Az injektorok nem aktiválódnak indításkor, így nem kerül el nem égett benzin a motorba.
4. Helyezze be a nyomásmérőt a gyújtógyertya furatába. A nyomásmérő gumi vége biztosítja a tömítést a mérőeszköz és a hengerfej között.
5. Kérjen meg valakit, hogy indítsa be a motort, és tartsa teljesen lenyomva a gázpedált. A fojtószelep maximálisan kinyílik, így a beszívott levegő nem fullad be.
6. A motor beindításakor nyomja erősen a kompressziómérőt a hengerfejhez. A sziszegő hangok azt jelzik, hogy a levegő szivárog a kompressziómérőn túl. A kompressziómérő értéke ezért túl alacsony marad.
7. Ha a kompressziómérő tűje már nem mozog jobbra, leállíthatja az indítást. A jó méréshez gyakran elegendő a 3 és 5 másodperc közötti indítás.
Ismételje meg a 4–7. lépéseket minden hengernél. Egy másik henger mérésekor ügyeljen arra, hogy a mérést a kártya egy másik részén végezze el. Ehhez kattintson a kompressziómérőn lévő gombra. A kártya fel van tolva. Az alábbiakban felsorolunk néhány gyakorlatban előforduló helyzetet:
Mind a négy henger kompressziós végnyomása elég magas, és egyetlen henger sem tér el. A mérés azt mutatja, hogy a motor végső kompressziós nyomása jó.
A 3. hengerben a nyomás alacsonyabb, mint a többi hengerben. A 3-as hengerben nincs elég nyomás. Ez azt jelzi, hogy probléma van. Ez egy vagy több szelep tömítésével, vagy a dugattyúgyűrűkkel kapcsolatos probléma lehet.
A két szomszédos hengerben lévő rendellenesség azt jelzi, hogy valószínűleg repedés van a fejtömítésben vagy a hengerfejben a két henger között. A 2. henger kompressziós üteme során a levegő a 3. hengerbe szivárog és fordítva.
Ha az összes henger kompressziós végnyomása túl alacsony, ennek több oka is lehet. Ez magában foglalhatja a kopott vagy beragadt dugattyúgyűrűket.
A kompressziómérés segítségével megállapítható, hogy a kompressziós végső nyomás nem megfelelő. Nem lehet megállapítani, hogy mi okozza ezt. A további diagnózis lehetőségei a következők:
- Öntsön egy kis motorolajat a gyújtógyertya furatába (ne túl sokat!). Kopott nyomórugók esetén az olaj átmenetileg jobb tömítést biztosít. Egy második mérés ezért jobb, vagy akár rendben is lesz.
- Motoralkatrészek szétszerelése szemrevételezés céljából.
- A henger szivárgási tesztjének elvégzése.
Henger szivárgási teszt:
A kompresszióvesztés okát henger szivárgáspróbával lehet megállapítani. A henger szivárgáspróbával a hengertérben nyomást helyeznek sűrített levegő segítségével. A szivárgásvizsgálóhoz egy manométer csatlakozik, amely százalékban jelzi a szivárgást. Szivárgás esetén a manométer 0%-nál nagyobb értéket mutat. Ha a légnyomás az égéstérben állandó marad, a mérő 0%-ot mutat. A mérés során ügyeljen arra, hogy a szelepek zárva legyenek; ezért végezze el a mérést abban az esetben, ha a dugattyú TDC-n van és a kompressziós löketben van. Amikor a dugattyú majdnem a tetején van, de a kipufogó- vagy szívólökettel van elfoglalva, a szelep gyakran már kissé nyitva van a szelep átfedése miatt. Ekkor szivárgás lesz a szelep mentén, de ez nem hiba, hanem jellemző. Ha szükséges, távolítsa el a szelepfedelet, hogy ellenőrizze, hogy a vezérműtengely bütykei felfelé mutatnak-e.
Lépésről lépésre a henger szivárgástesztjének terve:
- Győződjön meg arról, hogy a motor üzemi hőmérsékleten van. A motor részei a hő hatására kibővültek, így a mért értékek reálisak.
- Állítsa be a mért henger dugattyúját a TDC-re. Győződjön meg arról, hogy a motor kompressziós ütemben van, így a szelepek zárva vannak.
- Húzza be a kéziféket, és kapcsolja be az autót. Ez megakadályozza, hogy a légnyomás lenyomja a dugattyút. Az autó ezért nem tartózkodhat a hídon.
- Vigye fel a sűrített levegőt a hengerre.
- Olvassa le a mérőt.
Ha a mérő 0%-ot mutat, nincs szivárgás. Csatlakoztassa a szivárgásvizsgálót a következő hengerhez. Ha a mérőműszer értéket mutat, akkor szivárgás van. Mivel sűrített levegő van a hengeren, valahol kiszivárog a levegő. Néhány lehetőség:
- Fújó zaj a légszűrő bemeneti csövében: a bemeneti szelep szivárog
- Fújó hang a kipufogóban: a kipufogószelep szivárog.
- Fújó zaj az olajbetöltő kupak eltávolítása után: levegő szivárog az olajteknőbe; Ennek oka lehet a hibás fejtömítés vagy a kopott dugattyúgyűrűk.
- Fújó hang a 3. hengernél, miközben levegőnyomás van a 2. hengeren; a 2. és 3. henger közötti fejtömítés megrepedt.
- Légbuborékok a hűtőrendszerben: a fejtömítés vagy a hengerfej megrepedt.
Relatív kompressziós teszt oszcilloszkóppal:
A kompressziós tesztet a oszcilloszkóp grafikusan jeleníthető meg. Ez azt jelenti, hogy a motor alkatrészeit (például a gyújtógyertyákat) nem kell szétszerelni. A kompresszió mérése az indítómotor áramerőssége alapján történik. A mérés a motor indításakor történik, ezért ügyelni kell arra, hogy a motor ne induljon el. A befecskendező szelepek dugóinak eltávolításával nem kerül befecskendezésre az üzemanyag, így a motor nem indul be. Ügyeljen arra, hogy ne csak a gyújtás legyen kikapcsolva! Ha csak a benzinmotor gyújtótekercseit választják le, a motor továbbra is befecskendezi az üzemanyagot, és az üzemanyag közvetlenül a kipufogóba kerül.
Ez a kép egy háromhengeres motoron végzett relatív kompressziós tesztről készült.
Az aktuális intenzitás az idő függvényében jelenik meg. A mérést úgy végeztük, hogy az árambilincset a karosszériától az akkumulátorig tartó földkábelhez csatlakoztattuk, és megmértük az indításkor fellépő áramerősséget. Minden egyes kompressziós löket hatására az indítómotornak „több erőfeszítést” kell tennie a forgatáshoz. A kompressziós löket alatt ezért az indítómotornak nagyobb áramra lesz szüksége a forgáshoz. Ez látható a távcső kép csúcsain. Ha a csúcsokban nem látható eltérés, elegendő a relatív kompressziós teszt eredménye.
A képen látható távcső egy háromhengeres motorról készült, ahol az egyik hengeren nincs kompresszió. A fenti szkópképhez képest látható, hogy egy csúcs nincs ábrázolva. A képen látható a tömörítési veszteség. Van egy magas csúcs (3. henger), egy alacsony csúcs (2. henger) és egy csúcs a magas és az alacsony között (1. henger). A legalacsonyabb csúcs (a 2. hengernél) azt jelzi, hogy ennek a hengernek túl alacsony a kompressziós végnyomása. Az indítómotornak kevesebb erőfeszítést kell tennie a főtengely elforgatásához a kompressziós löket alatt. A közepes csúcsot az a henger is okozza, amelyben kompressziós veszteség van, de nem feltétlenül kell, hogy ennek a hengernek is legyen kompressziós vesztesége. Ezt az alábbiakban a rajz segítségével magyarázzuk el:
Mivel a 2-es és az 1-es henger gyújtási sorrendje követi egymást (1-3-2 tüzelési sorrend), a 2-es henger kompressziós vesztesége az 1-es henger hatótávolságát is befolyásolja. Míg a 2-es henger dugattyúja (és az indítómotor, a a kompressziós veszteség) felfelé mozog, kisebb erőfeszítést igényel), az 1. henger dugattyúja is felfelé kezd mozogni.
A sűrítés elvesztése nélkül a főtengely forgási sebessége minden kompressziós löket során csökken. Mivel azonban a 2-es henger forgási sebessége nem esett le annyira, ez az 1-es henger főtengely-fordulatszámát is befolyásolja.
A fenti távcső képek segítségével ellenőrizhető, hogy a motor jó állapotban van-e. Ha minden csúcs azonos magasságú, a relatív kompressziós teszt rendben van. Rendellenesség esetén ezek a szkópképek nem tudják meghatározni, hogy melyik henger az oka. Ennek meghatározására gyújtásmérés végezhető a B csatornával. Ez a csatorna ugyanazon a képernyőn jeleníthető meg. A gyújtástávcső képe a kompressziómérő vonal felett lesz, lehetővé téve a megfelelő henger azonosítását.
