Tárgyak:
- bevezetés
- Különböző típusú karburátorok
- Főtest
- Koude indul
- Helyhez kötött és átvevő terület
- Gyorsulás
- Teljes terhelés
Bevezetés:
Az 90-es évek elejéig az autógyártók új benzinmotorokat gyártottak, amelyekben az üzemanyag-ellátást Venturi karburátor szabályozta. A karburátor a motor szívócsonkján található. A benzin és a levegő betáplálása és keverése a karburátorban történik.
A képen a Solex márkájú karburátor látható, amelyet többek között a VW Beetle-nél is használtak. További jól ismert karburátormárkák: Zenith, Stromberg, Weber, Rochester, Holley, Binks, Carter és SU
A karburátorral felszerelt motorok már nem tudtak megfelelni a legújabb károsanyag-kibocsátási szabványoknak (Euro 1). A karburátort azóta kicserélték rá számítógép által vezérelt motorvezérlő rendszer, amely a mai napig fejlesztés alatt áll.
Mivel az új autókat közel három évtizede nem szerelték fel karburátorral, ez a tárgy gyakran már nem szerepel a jelenlegi autótechnikai kurzusok tananyagai között.
A karburátor a szívócső és a légszűrő között helyezkedik el. Az alábbi képen látható a karburátor helyzete a motoron.
Különböző típusú karburátorok:
A karburátor motorhoz való rögzítésének módja befolyásolja az áramlás irányát. Az alábbi képen a lefolyó (balra), a feláramlás (középen) és a lapos áramlású karburátor (jobbra) látható.
- Lefelé irányuló áramlás: a levegő felülről jut be és lefelé áramlik. Az üzemanyag a levegő irányával és a gravitáció segítségével áramlik a hengerekbe. Ez a típus a leggyakrabban használt.
- Felfelé irányuló áramlás: A légáramlás felfelé irányul. Az üzemanyag súlya kevésbé könnyű áramlást biztosít, mint a lefelé irányuló karburátornál. Ezt a típust az utóbbi években nem használták a karburátorkorszakban.
- Sík áramlás: vízszintes irányú.
Főtest:
A mechanikus üzemanyag-szivattyú benzinnel látja el a karburátor úszókamráját. Az emelkedő üzemanyagszint és a lebegő úszóelem miatt a tűvel ellátott tápvezeték zárva van. A tű megnyitja a betáplálást, amint az üzemanyagszint lecsökken. Az úszókamrából a benzin a fő adagolóegységen keresztül a fősugárba kerül. A fősugárban lévő benzinszintet az úszókamrában lévő szint tartja a sugárnyílás alatt. Abban az esetben, ha a tű nem zár megfelelően (hiba vagy szennyeződés miatt), az üzemanyagszint az úszókamrában túl magas lesz, és túl sok üzemanyag folyik a fősugáron keresztül a motorba.
A fojtószelep / fojtószelep a gázpedálhoz csatlakozik. A fojtószelep nyitási szöge befolyásolja a negatív nyomást és a levegő sebességét a Venturi-csőben (szűkület a szívócsőben). DA fősugárból kiszívott benzin mennyisége ettől a negatív nyomástól függ. BA levegő sebességének növekedésével nagyobb vákuum keletkezik, ami több benzint tölt be a levegőbe. Az optimális üzemanyag/levegő arány a fő adagolóegység méretétől és a Venturi-cső átmérőjétől függ. A fő adagolóegység mérete nagyon korlátozott sebességtartományhoz alkalmas. A keverék mennyisége határozza meg a motor nyomatékát.
A növekvő légsebesség és az ehhez kapcsolódó alulnyomás, valamint a benzin kiáramlása közötti kapcsolat a keverék dúsítását eredményezheti és tovább növekszik. A féklevegõ szabályozással ellátott fúvóka ezt kompenzálja. Mechanikailag a féklevegő-rendszer megpróbálja sztöchiometrikus szinten tartani a levegő-üzemanyag arányt. A féklevegő csöv(ek)ben lévő lyukaknak meg kell akadályozniuk a feldúsulást, és meg kell tartaniuk a keveréket sztöchiometrikusan. A féklevegő furatok különböző átmérőjűek.
- Alacsony fordulatszám: az alacsony nyomás viszonylag alacsony, a benzin a fő adagolóegységből kifolyik a főtestből.
- Nagyobb fordulatszám: megemelkedik az alulnyomás, több benzin szívódik be, mint amennyit a fő adagolóegység képes leadni, és ezért korlátozza a benzináramlást. A keverőcső(k)ben a szint lecsökken, így szabaddá válnak a keverőcső első levegőnyílásai. A levegőadagoló egység levegője keveredik a benzinnel.
A bevezetett levegő csökkenti a negatív nyomást és lelassítja a benzin áramlását. Minél nagyobb a sebesség, annál több légbuborék szabadul fel, és annál több féklevegő keveredik benzinnel. Nagyon nagy sebességnél előfordulhat, hogy a cső teljesen kiürül, és levegő szívódik be az álló részből.
Hideg indítás:
Ahhoz, hogy az indítás során kellően gazdag keveréket kapjunk, két változatot látunk:
Fojtószelepes változat:
A magyarázat az alábbi két képre vonatkozik. A fojtószelep a karburátor tetején található. A fojtószelepen van egy lyuk, amelyet nyugalmi állapotban rugós szeleppel zárnak le. A (hideg) motor indításakor manuálisan elzárhatja a szivatószelepet. A negatív nyomás „felszívja” a szelepet, így a levegő beszívható. A kis légnyílás indításkor nagy vákuumot hoz létre a főtesten, így a benzin is beszívódik. A fojtószelepet azonban részben ki kell nyitni, különben nem lesz vákuum a fősugárnál. A két szelep közötti összeköttetés lehetővé teszi mindkét szelep egyidejű működtetését anélkül, hogy a gázpedált meg kellene működtetni. A motor beindulása után a szívató ismét kinyitható. Ha a külső hőmérséklet meleg, ez hamarabb megtehető, mint fagypont körüli hőmérséklet esetén.
Indító karburátoros változat:
Az önindító karburátora nem használ fojtószelepet, hanem külön üzemanyag-ellátó szekcióval rendelkezik. Az alábbi képen egy ilyen típusú karburátor látható.
Hidegindításkor a fojtószelepet zárni kell. Amikor a vezető megnyomja a szivatógombot, a karburátorban lévő csúszka elfordul, és a nyílások csatlakoznak a karburátor indító részéhez. A benzin az induló adagolóegységből szívódik be, és a levegőadagoló egységben keveredik a beáramló levegővel. A fojtószelep alatti vákuum beszívja a levegő/üzemanyag keveréket. Ebben az esetben a fojtószelep továbbra is zárva van. A motor beindulása után a nagyobb vákuum üríti ki az üzemanyagcsövet az indító adagolóegységből. Az emulziós levegő extra levegőt biztosít, hogy megakadályozza a túlságosan gazdag keverék kialakulását.
A vezérlőszán két különböző átmérőjű áramlási nyílással szerelhető fel. A vezető ekkor választhat a nagyon hideg indítás, az enyhe hidegindítás és a motor felmelegedése között.
Helyhez kötött és átvételi terület:
Alapjáraton a fojtószelep zárva van, és a fojtószelep alatt nagy vákuum van. Az alacsony légáramlás miatt nincs elég vákuum a Venturi-csőben ahhoz, hogy a fúvókából kiszívja a benzint. A fojtószelep alatt nagy negatív nyomás van. Ebben a helyzetben egy további üzemanyagcsatorna a fojtószelep alatt látja el a motort a megfelelő mennyiségű benzinnel. A képen egy Solex karburátor látható.
A keverék mennyiségét beállító csavar befolyásolja a CO értéket. Az alapjárati fordulatszámot a fojtószelepen található állítócsavarral kell beállítani.
Az alábbi képen egy Zenith karburátor alapjárati (bal) és fő része (jobb) látható. A Zenith sok hasonlóságot mutat a korábban ismertetett Solex karburátorral.
Az alapjárati nyílás a fojtószelep alatt, az átvételi nyílás pedig közvetlenül a fojtószelep felett található. Abban a pillanatban, amikor a sofőr gyorsítani kezd, az átvevő rész extra üzemanyagot ad. Ezután a fő test veszi át az irányítást. A fő rész alapjáraton is üzemanyag-ellátást biztosít. Az üzemanyag az álló adagolón és az állítható keverőcsavaron halad át. A fojtószelep közelében egy második álló adagoló egység van felszerelve. A fordulatszámot a fojtószelep-beállító csavarral kell beállítani. A fő adagolóegység és a kompenzációs adagolóegység egyaránt az úszókamra aljára van felszerelve, és a fő testet alkotja. A kapacitásbusz tárolóhelyiségként szolgál, és üzemanyaggal van feltöltve.
Gyorsulás:
A Solex karburátor mechanikusan vagy pneumatikusan működtetett gyorsítószivattyúval van felszerelve. A gázpedál gyors lenyomásakor gazdagabb keverékre van szükség a jó keverési arányhoz és a nagyobb teljesítményhez. A rugó megfeszül, és balra mozgatja a szivattyú membránját. A benzint a membránon, a gyorsulásmérőn és a befecskendező csövön keresztül fecskendezik a Venturi-csőbe.
A golyóscsapok biztosítják a benzin szívását és leeresztését, és függenek a rugóerőtől. A feszültség manuálisan állítható.
A következő képen egy Zenith karburátor mechanikusan működtetett gyorsulási szakasza látható. A gázpedál lenyomásakor a belső dugattyú le van nyomva. A benzinbefecskendezés a gyorsítósugáron keresztül történik. A külső dugattyú rugója meg van feszítve, így a befecskendezés időtartama a – fokozatosan elernyedő – rugófeszességtől függ. Nem a kar helyzete, hanem a rugó feszültsége határozza meg a befecskendezési időt. Két golyósszelep biztosítja - akárcsak a Solex karburátornál - a benzin szívását és nyomását.
Teljes terhelés:
A keveréket teljes terhelésnél és nagyobb sebességnél is dúsítani kell. A karburátor felszerelhető külön dúsító résszel, amely a fő rész része. Részterhelés alatt csak a fő rész biztosítja az üzemanyagot. A nagyobb terhelés és nagyobb sebesség nagyobb alulnyomást okoz a Venturi-csőben. Ennek az alulnyomásnak köszönhetően a dúsító adagolón keresztül extra üzemanyag szívódik fel (lásd a képet).
