Tárgyak:
- Kitörő doboz
- Olvassa el az elektronikai vázlatot
- Mérje meg a kitörési dobozon lévő multiméterrel
- Mérje meg a kitörési dobozon lévő oszcilloszkóppal
Kitörési doboz:
A kitörő doboz egy eszköz a mérések elvégzésére. A kiszakítódoboz segítségével a dugókat nem kell kinyitni és a kábeleket sem kell csupaszítani a méréshez. Minden vezetéknek saját mérési pontja van. Az alábbi képen látható egy példa egy kitörési dobozra.
Ha feszültséget kell mérni a vezérlőegységen, ezt csak a csatlakozódugó csatlakoztatása után lehet megtenni. Először is, soha nem lehet jó méréseket végezni kihúzott csatlakozóval, másodszor pedig a motor nem fog működni, ha ez a motorvezérlő egységre vonatkozik. Sajnos emiatt a kábelek néha kilyukadnak. A mérőcsap behelyezésével a vezetékbe mérhető a feszültség ezen a vezetéken. A szigetelés azonban megsérült, így a túlzott érintkezési ellenállás vagy a kábelszakadás miatt hónapokkal vagy esetenként akár évekkel később új hiba lép fel; A nedvesség most könnyen bejuthat a kábelbe. Ez kitörő dobozzal megelőzhető. A jó hírű műhelyek és a jól képzett szakemberek soha nem szúrják át a kábeleket, hanem védődobozt használnak.
A jobb oldali ábra egy vezérlőeszközt mutat, amely különféle érzékelőkhöz és működtetőkhöz csatlakozik. Ez még nem egy kitörő doboz, hanem egy jól működő motorvezérlő rendszer.
Az aktuátorok (bal oldali) és az érzékelők (jobb) dugónként két vagy több vezetékkel rendelkeznek. Ezek a kapcsolatok gyakran a következők:
- plusz (12 vagy 5 volt);
- tömeg;
- jel vagy vezérlés.
Az érzékelőkön és aktuátorokon végzett mérések elvégzéséhez ellenőrizheti, hogy az alkatrész érzékelőjében van-e elegendő hely a multiméter vagy az oszcilloszkóp tűinek beillesztéséhez. A dugók gyakran vízállóak, és nem érheti el az érintkezőket a kábel sérülése nélkül. A kábel kopaszítása vagy a kábel átszúrása nyilvánvalóan nem bölcs dolog! A jó mérések elvégzése érdekében a vezérlőkészülék és az érzékelők/működtetők közé kitörési doboz helyezhető el. Ez az alábbi ábrán látható.
A jobb oldali ábrán látható vezérlőegység csatlakozója a kioldódobozra van helyezve. A megszakítódoboz csatlakozója viszont a vezérlőegységhez van csatlakoztatva. Ily módon az érzékelők és aktuátorok továbbra is a vezérlőkészülékhez vannak kötve, így az egész rendszer zavartalanul fog működni. A leválasztó dobozban van egy kapcsolat a vezetékek között.
A kitörési doboz tartalmazza az összes csatlakozási pontot; Az alábbi képen ezek a kapcsolatok a számok feletti körökben láthatók. Ezeknek a csatlakozásoknak a száma megegyezik a vezérlőegység pin-számaival. A vezérlőegység dugaszában ezért minden vezetéknek saját mérési pontja van a leválasztó dobozban. A vezetékek és a csatlakozási pontok között ellenállások láthatók. Ezek az ellenállások gyakran 500 Ohm körüliek, és az esetlegesen hibásan végrehajtott mérések védelmét szolgálják. Ezen ellenállások nélkül lényegesen nagyobb az esélye annak, hogy a vezérlőberendezés felrobbanjon.
Példa a mérésre: Amikor az 1. szenzor jelét kell mérni, érdeklődni kell az érzékelő csatlakozójának 1. és 2. érintkezőjének feszültségeire (ezek a számok kicsivel vannak írva a vezetékek közelében).
A rózsaszín vezeték az 1-es érintkezőhöz, a kék vezeték pedig a 2-es érintkezőhöz csatlakozik. Ha a csatlakozódugó szigetelt, a feszültséget a vonalon lejjebb kell mérni, nevezetesen a vezérlőegységen vagy a megszakítódoboznál. A rózsaszín és kék vezetékek a kioldódoboz 13. és 14. érintkezőjéhez csatlakoznak. A 13-as és 14-es érintkezőkön itt mért feszültségek tehát megegyeznek azzal, mintha közvetlenül a vezérlőkészülék dugóján vagy közvetlenül az érzékelő dugóján végeznénk a méréseket.
A fenti példa egy hosszúkás kiszakítódobozt mutat be 20 csatlakozással. A valóságban a kitörési dobozok gyakran négyzet vagy téglalap alakúak, és néha több mint 100 csatlakozással rendelkeznek. Gyakran több dugó is csatlakoztatható egy kioldódobozhoz. Ebben az esetben fokozottan ügyeljen a kódolásra. Például, ha meg kell mérni a hűtőfolyadék hőmérséklet-érzékelőjét, először ellenőriznie kell, hogy melyik vezérlőkészülékhez, és ezért melyik csatlakozóhoz csatlakozik az érzékelő (pl. T60). A kitörési mezőben más jelentések is láthatók, például T45 és T32; ezek különböző dugók. A megfelelő csatlakozó a kapcsolási rajzon található.
Olvassa el az elektronikai vázlatot:
Az alábbi történet mérésekkel való tisztázása érdekében a vonatkozó elektromos diagram összes fogalmát, megnevezését és rövidítését ismertetjük. Az alábbi diagram „vízesés” típusú. Ez azt jelenti, hogy a plusz(ok) felülről jön(nek), a tömeg pedig alul van. Az áram valójában fentről lefelé halad. A 30-as kapocs az állandó plusz, a 15-ös a kapcsolt plusz. Itt tápfeszültséget kapunk, amikor az autó gyújtása be van kapcsolva. A 31-es kapocs az akkumulátor földelése.
Az alábbi diagram a tüzelőanyag-nyomás-érzékelővel és az úszóelemmel ellátott tüzelőanyag-adagoló szivattyúval ellátott üzemanyagrendszer része:
Az F21 és F22 biztosítékok a C biztosítéktartóban találhatók. Ez a biztosítéktartó a műszerfalban, a vezető oldalon balra található. A vezérlőegység (úgynevezett R16) a motorvezérlő egység. Ez a motortér mögött, az ablaktörlő mechanizmus közelében található. Az ábrán két fekete nyíl látható a vezérlőegység bal és jobb oldalán; ezek azt jelzik, hogy a vezérlőegység nagyobb, mint a képen látható. Az is látható, hogy a pin számoknak nincs logikai sorrendje; a 2-es és 3-as érintkezőtől kezdve, majd a 26-os, 38-as és 39-es. A vezérlőegység csatlakozóján a tűk száma egyenletesen növekszik, az 1-től a 75-ös érintkezőig. a vezérlőegység csatlakozásai, érzékelők és működtetők csatlakoztatva.
Minden vezetéknek saját pin száma és színe van. A színek magyarázata a legendában található. A ro/sw vezeték azt jelenti, hogy ez egy piros vezeték fekete vonallal (nem fordítva).
Ezenkívül az olyan alkatrészeket, mint az érzékelő és a szivattyú, egy kód (A1 és A2) jelzi. Az A2-nél két vezeték fut a földre; egy a tartály úszójának változó ellenállásához és egy a szivattyú villanymotorjához.
A diagram jobb oldalán a CAN-busz vezetékei is láthatók a CAN-magas és a CAN-low-val. Ezek a vezetékek a T15 csatlakozóhoz, a 12. és 13. csatlakozókhoz futnak. A T15 csatlakozó egy másik helyen található az autóban; ez a hely megtalálható a műhely dokumentációjában. Ebben az esetben ez a Gateway csatlakozójára vonatkozik. Ezt a sémát használjuk a következő példákban, ahol a méréseket a multiméterrel és az oszcilloszkóppal végezzük.
Lásd még az oldalt: Olvassa el az elektromos diagramokat.
Mérje meg a multiméterrel a kitörési dobozon:
Az ütemterv alább ismét látható. Ebben az esetben ellenőrizni akarjuk a tápfeszültséget. Az ábra azt mutatja, hogy az R94 motorvezérlő egység T16 dugója az akkumulátor 3-as érintkezőjén állandó pozitív értéket mutat:
Az alábbi képen egy mérést végeznek a multiméterrel a kitörő dobozon. A multiméter pozitív tűje (piros) a T3 dugó 94. csatlakozójához csatlakozik (a T94 narancssárga színű). A tömeg mérése a kék csatlakozáson keresztül történik; ez magának a kitörődoboznak a központi tömege.
Az ábra azt mutatja, hogy a vezérlőegység a vezetéken és a 21-es érintkezőn keresztül csatlakozik a földhöz. Ha a negatív érintkezőt a 21-es érintkezőn tartják, és a feszültség 0 volt, miközben a multiméter 14,02 voltot jelez a központi földeléssel, előfordulhat, hogy a 21-es érintkező és a karosszéria testelési pontja közötti földelővezeték megszakad. Ez a magyarázat arra az esetre, ha hibakódot tároltak a talajban bekövetkezett megszakításról, vagy ha a vezérlőegység nem kapcsolható be.
Mérje meg az oszcilloszkóppal a kitörési dobozon:
A feszültség az oszcilloszkóppal idővel mérhető. Ez többek között a CAN-busz jeleinek mérésénél lehet hasznos. Ezt az alábbiakban fogjuk megtenni. A diagram azt mutatja, hogy a CAN busz vezetékei az R67 vezérlőegység T68 csatlakozójának 94-es és 16-as érintkezőjén vannak:
Az oszcilloszkóp két mérőcsapja a kiszakítódoboz 67-es és 68-as számú érintkezőjéhez csatlakozik. Ezeknek a mérőszondáknak a földelése az autó bármely földelési pontjához csatlakozik. A hatókör helyes beállítása után a következő kép lesz látható:
Ezek a példák jó ötletet adhatnak a kitörési doboz gyakorlati alkalmazásáról. A feszültségek multiméterrel és oszcilloszkóppal is mérhetők. Hátránya, hogy az áramokat nem lehet mérni.
