Tárgyak:
- Egyensúlyhiány
- kiegyensúlyozó
- Az egyensúlyhiány mértéke
- Vezet
Egyensúlyhiány:
Minden gumiabroncson, legyen az új vagy régi, vannak apró szabálytalanságok. A gumiabroncs mindig valamivel nehezebb az egyik oldalon, mint a másik. A gumiabroncs egyenetlenségei következtében menet közben kiegyensúlyozatlanság lép fel, mert radiális erők lépnek fel (középről kifelé). Ez az egyensúlyhiány a kormánykerék vagy az egész autó vibrációján észrevehető.
Az egyensúlyhiánynak 2 különböző típusa van; statikus és dinamikus egyensúlyhiány. Statikus kiegyensúlyozatlanság esetén az öv fel-le mozog, például azért, mert az öv tetején a súly nagyobb, mint az alján. A gördülőszalagra ható erők nem egyenletesek. A sebesség növekedésével az egyensúlyhiány ereje is nő. A vibráció tehát egyre erősebb lesz. Statikus kiegyensúlyozatlanság esetén az autó főként egészében rezeg.
Dinamikus kiegyensúlyozatlanság esetén az abroncs jobban mozog belülről kifelé, ami lengő hatást ad. Ez különösen észrevehető a kormánykeréken, amikor nagyon gyorsan mozog balról jobbra. A vibráció is növekedni fog nagyobb sebességnél.
kiegyensúlyozó:
A gumiabroncs felnire való felszerelése után a teljes kereket ki kell egyensúlyozni. A kereket egy kiegyensúlyozó gépre helyezik, amely pontosan meg tudja határozni, hol vannak az abroncs egyenetlenségei, és mekkorák. Ezt az egyensúlyhiányt úgy lehet megszüntetni, hogy egy vezetéket ütnek vagy ragasztanak a felni kijelölt oldalára. A képernyő bal oldalt mutatja, hogy mennyi ólmot kell a felni belsejébe ragasztani, és természetesen a jobb oldalon. A kereket a készülék által jelzett helyzetbe forgatva a felnire lehet felhelyezni a vezetéket.
A motorháztető újbóli bezárásával a kerék újra forogni kezd, és újra megméri az egyensúlyhiányt. A képernyő bal és jobb oldalán is 0-nak kell lennie. Ha ismét kiegyensúlyozatlanság lép fel (pl. 5 vagy 10 gramm), az azt jelenti, hogy a mérleg nem megfelelő, és a korábban felhelyezett vezetéket valóban el kell távolítani és újra ki kell egyensúlyozni. Ellenkező esetben a „túl sok ólom” szintén egyensúlyhiányt okozna, és újra kompenzálni kellene.
Ha a felni megsérül vagy elhajlik, néha nincs más lehetőség az ólom felhordására számos helyen, mert különböző helyeken egyensúlyhiány lép fel. A legtöbb esetben akár 0 gramm kiegyensúlyozatlansággal is el lehet érni a görbe felnit, de ez mindig rezgést okoz az autóban a kerék magassági mozgása miatt.
Az egyensúlyhiány mértéke:
Egy normál keréken általában 10 és 30 gramm közötti egyensúlyhiány van. Időnként előfordul, hogy a keréken egyáltalán nincs kiegyensúlyozatlanság, mert az abroncs véletlenül pontosan a megfelelő pozícióba került a felnire. Az abroncs eltéréseit pontosan kompenzálják a felni eltérései. Ezzel a kérdéssel a modern kiegyensúlyozó gépek foglalkoznak.
Ha egy keréken több mint 50 gramm kiegyensúlyozatlanság van, célszerű az abroncsot a felnihez képest elforgatni. Ha magának a felninek is van olyan eltérése, amely pontosan ugyanazon a ponton van, mint a gumiabroncs, ez növeli az egyensúlyhiányt. A szíj forgatásával az egymással szembeni egyensúlyhiány megszüntethető. A legjobb, ha az első alkalommal fél fordulattal elforgatja az abroncsot. Ha nem javul, vagy még rosszabb, fordítsa el a szíjat negyed fordulattal. Ha az egyensúlytalanság még mindig túl magas, a gumiabroncsot még fél fordulattal el lehet forgatni (most a gumiabroncs 4 különböző pozíciót kapott a keréktárcsán). Ha mind a 4 pozícióban túl nagy az egyensúlyhiány, az abroncs vagy a felni minősége kétségessé válhat. A felni rendellenessége általában fordulás közben látható; az ingadozást gyorsan felismerik.
Vezet:
Valójában a kerekek kiegyensúlyozásához használt „ólom” már nem valódi ólom, hanem cink. Ez sokkal környezetbarátabb és olcsóbb. Ennek ellenére továbbra is ólomnak (vagy kiegyensúlyozó súlynak) hívják.
2 típusú ólom létezik; feltűnő ólom és ragasztó ólom. Az acél keréktárcsákon mindig ütősúlyt használnak. Ezután az ólom a perem szélére kerül.
A könnyűfém felniknek gyakran van egy speciális felniperem is a belső oldalán, amelyre ólom kalapálható. Ezt általában nem látja, és olcsóbb, mint az öntapadó ólom. A könnyűfém felnik ütési súlya kissé eltér az acélfelnikétől; az ólom horogja szélesebb és nagyobb, mint az acél felnié.
Minden súlynak megvan a maga súlya. Minél nagyobb a súly, annál nagyobb a méret. A súlyok 5-60 gramm között mozognak, 5-ös lépésekben.
A könnyűfém keréktárcsákon mindig szalagkábelt használnak. Az ólom a perembe van ragasztva. Az ólomszalag néha tömeg (5 grammtól 60 grammig 5-ös lépésekben), vagy csíkok, amelyeket méretre kell letépni. (1 blokk 5 gramm, tehát 20 grammhoz 4 blokk szükséges).
